Mire vállal kötelezettséget a kezes?

Kezességi szerződéssel, illetve azzal, ha egy kölcsön- vagy hitelszerződést kezesként aláír, a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal (a kölcsönadóval vagy a hitelezővel) szemben, hogy ha a kötelezett (az adós) nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Érvényes-e a szóban vállalt kezesség?

Nem, a szerződést írásba kell foglalni.

Válhat-e terhesebbé a kezes kötelezettsége, mint amilyen elvállalásakor volt?

A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre, így a szerződés alapján a felszámított ügyleti kamatra és költségekre, valamint a késedelmi kamatra is. Ugyanakkor, ha meghosszabbítják a futamidőt, a kezes az eredeti futamidő utáni időszakra felszámított ügyleti kamatért és költségekért csak akkor felel, ha aláírta a szerződésmódosítást, a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért pedig csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel.

Köteles-e tájékoztatni a jogosult a kezest, ha a kötelezett késedelembe esik?

Az új Ptk. szerint a jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról. 

Követelheti-e a kezes, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be?

Ha készfizető kezességet vállalt, akkor az új Ptk. szerint a kezest akkor nem illeti meg az ún. sortartás kifogása, ha

a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;

b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy

c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

Ha nem készfizető kezességet vállalt, akkor megilleti a sortartás kifogása: mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.

Mikor köteles teljesíteni a kezes?

Ha a jogosult felszólította a teljesítésre.

Ha több kezes is van, megoszlik-e köztük a kötelezettség?

Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben, azaz a jogosult bármelyiküktől követelheti a teljes tartozást, nem oszlik meg köztük a kötelezettség.

Vagyonának mely részével felel a kezes?

A teljes vagyonával.

Milyen jogok illetik meg a kezest, ha a kötelezett helyett ő fizeti ki a tartozást?

Ha a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll, azaz követelheti a kötelezettől az általa kifizetett összeg megtérítését, és reá száll pl. a jogosult által a kezességvállalást megelőzően alapított zálogjog és a jogosult kötelezett elleni végrehajtási joga is. A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges.

Milyen esetben szabadul a kezes a vállalt kötelezettség alól?

Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna.

A pénzintézetek a nyújtott kölcsön vagy hitel visszafizetésének biztosítására sokszor ingatlan fedezetet kérnek. De mi is az ingatlan?

Az ingatlan fogalmát az ingatlan-nyilvántartási törvény a következőképpen határozza meg:

Egyrészt ingatlan a földrészlet, amely a föld felszínének természetben összefüggő, körülhatárolt része, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok, a vele szerves kapcsolatban álló felépítménnyel (pl. lakóépülettel) és / vagy alépítménnyel (pl. pincével).

Másrészt ingatlanok az egyéb önálló ingatlanok, így az épület, a pince, a föld alatti garázs és más építmény, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, de a tulajdonos annak az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte.

A fentiekből következik, hogy a társasházak és a szövetkezeti házak esetében a földrészlet (a telek) a tulajdonostársak közös- illetve a szövetkezet tulajdonában, ugyanakkor az önálló ingatlanként nyilvántartott lakások, garázsok és egyéb nem lakás célját szolgáló helyiségek, mint például az üzletek pedig külön tulajdonban vannak.

Mire vállal kötelezettséget a zálogkötelezett?

Zálogszerződéssel, illetve azzal, ha egy kölcsön- vagy hitelszerződést zálogkötelezettként aláír, a zálogkötelezett ("dologi adós") arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett (az adós) nem teljesít, tűrni fogja, hogy a jogosult a tulajdonát képező zálogtárgyból – ingatlanra alapított zálogjog esetében az ingatlanból – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést keressen, azaz a zálogtárgy értékesítéséből hozzájusson a követeléséhez.

Mire van szükség a zálogjog alapításához?

Zálogjog megalapításához zálogszerződés és – az új Ptk. szerint, amelynek a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit arra a zálogjogra kell alkalmazni, amelyet a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépését követően kötött zálogszerződéssel alapítottak – erre tekintettel a zálogjog megfelelő nyilvántartásba (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba) való bejegyzése szükséges.

Mi az a zálogjogosulti bizományos?

Az új Ptk. szerint a zálogjogosult a zálogszerződésben vagy egyébként írásban zálogjogosulti bizományost jelölhet ki. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett zálogjogosulti bizományost a zálogjogosult jogai illetik és kötelezettségei terhelik, e körben a zálogjogosulti bizományos a saját nevében, a zálogjogosult javára jár el. A zálogjogosult a zálogjogból fakadó jogokat a zálogjogosulti bizományos bejegyzésének tartama alatt nem gyakorolhatja, azonban a zálogjogosulti bizományos magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

Vagyonának mely részével felel a zálogkötelezett?

Csak a zálogtárggyal felel.

A követelésnek mely részéért felel a zálogkötelezett?

A mindenkori teljes követelésért felel, tehát a zálogtárggyal való helytállása kiterjed a követelés kamataira, valamint a követelés és a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire is. Ha a felek esetleg meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg.

Mi történik a zálogjoggal, ha a pénzintézet átruházza a követelést?

A követelés átruházásával (pl. egy faktoring, azaz követeléskezelő cégre) vagy egyéb módon való átszállásával (pl. a kezesre, ha a kötelezett helyett ő fizeti ki a tartozást) a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára.

Kiterjed-e a zálogjog az ingatlan bérleti díjára?

A zálogjog – az új Ptk. szerint a felek ilyen megállapodása nélkül is – kiterjed a zálogtárgy hasznaira, így pl. ha a zálogjoggal terhelt ingatlant a tulajdonosa bérbe adja, akkor a bérlő által fizetett bérleti díjra is.

Mi történik a zálogtárgy helyébe lépő dologgal vagy más értékkel?

A zálogtárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti. A zálogtárgy kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép. Ha a zálogjogosult károsodás elhárítása érdekében értékesíti a zálogtárgyat, a befolyt vételár a zálogtárgy helyébe lép.

Mit jelent az egyetemleges zálogjog?

Egyetemleges zálogjog esetén a zálogjog ugyanannak a követelésnek a biztosítására több zálogtárgyat is terhel, és minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. A zálogjogosult határozhatja meg a zálogjog érvényesítésének sorrendjét, azonban a kielégítési jog csupán annyi zálogtárgyra terjed ki, amennyi a biztosított követelés kielégítéséhez szükséges.

Köteles-e a zálogkötelezett az ingatlan értékének megőrzésére?

Igen, a zálogkötelezett köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni.

Mit tehet a jogosult a zálogfedezet védelme érdekében?

A zálogjogosult a zálogtárgy állagát és használatát ellenőrizheti.

Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a zálogkötelezett – a zálogjogosult megfelelő határidőt tartalmazó felszólítása ellenére – a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre (vagy nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot), a zálogjogosult a zálogtárgyat értékesítheti a további értékcsökkenés megelőzése érdekében.

Több zálogjog esetén mi határozza meg közöttük a sorrendet?

Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítési jog a zálogjogosultakat a zálogjogok alapításának a sorrendjében illeti meg. A zálogjogok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható.

Mikor érvényesítheti a jogosult a zálogjogát, azaz mikor nyílik meg a kielégítési joga?

Ha a kötelezett (az adós) elmulasztja a teljesítést, azaz nem tesz eleget a kölcsön- vagy hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének.

Hogyan történhet a zálogjog érvényesítése?

A régi Ptk. hatálya alatt (2014. március 15-ig) megkötött szerződések esetében csak bírósági végrehajtás útján, az új Ptk. hatálya alatt (2014. március 15-től) megkötött szerződések esetében viszont a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül is történhet a zálogjog érvényesítése, azaz a kielégítési jog gyakorlása.

Hogyan történhet a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése?

Ha a zálogtárgy ingatlan, a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése – a zálogjogosult választása szerint – a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése vagy a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése útján történhet.

A zálogjogosult a kielégítési jog érvényesítésének választott módjáról másikra térhet át.

Hogyan történik a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése?

A zálogjogosult köteles a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szándékáról írásban értesíteni a zálogkötelezettet, a személyes kötelezettet (az adóst) és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeket (a kezeseket), valamint a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjait.

A zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után jogosult a zálogtárgyat értékesítés céljából birtokba venni és ennek érdekében felszólítani a zálogkötelezettet, hogy a zálogtárgyat a felszólításban meghatározott időn belül bocsássa a birtokába. Ingatlan esetén legalább húsznapos, lakóingatlan kiürített állapotban való birtokba bocsátásának teljesítésére legalább három hónapos határidőt kell szabni. A zálogkötelezett köteles az értékesítés céljából a zálogjogosult számára lehetővé tenni a zálogtárgy birtokbavételét, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a zálogjogosultat az értékesítésben akadályozná.

A zálogjogosult a zálogtárgy értékesítése során a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint, a zálogkötelezett, illetve a személyes kötelezett érdekeit is figyelembe véve köteles eljárni.

A zálogjogosult - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására.

Az értékesítés történhet magánúton vagy nyilvánosan.

A zálogjogosult az értékesítést követően késedelem nélkül köteles írásbeli elszámolást készíteni és a befolyt vételárat felosztani a zálogtárgyat terhelő zálogjogok jogosultjai között, a fennmaradó összeget pedig a zálogkötelezettnek kiadni.

Hogyan történhet a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése?

Semmis az olyan megállapodás, amely szerint a zálogjogosult kielégítési joga megnyílásakor megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, a kielégítési jogának megnyílását követően viszont írásban felajánlhatja a zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát elfogadja a biztosított követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében.

A zálogjogosult az ajánlatról - annak megküldésével - köteles értesíteni a zálogkötelezetten kívül

a személyes kötelezettet és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeket, valamint a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjait, akik kifogást emelhetnek a zálogjogosult ajánlata ellen, ha az veszélyezteti biztosított követelésük kielégítését.

Ha a zálogkötelezett írásban elfogadja a zálogjogosult ajánlatát annak kézhezvételét követő húsz napon belül, és nem emelnek írásban kifogást az ajánlat ellen az annak kézhezvételét követő húsz napon belül, a zálogjogosult és a zálogkötelezett között adásvételi szerződés jön létre, amelynek alapján a zálogkötelezett köteles a zálogtárgy birtokát átruházni, illetve a tulajdonjog bejegyzéséhez az engedélyt kiadni. A tulajdonjog átszállásával a zálogjoggal biztosított követelés - az ajánlat tartalmának megfelelően - részben vagy egészben megszűnik.

Mikor szűnik meg a zálogjog?

Általában akkor, amikor a zálogjoggal biztosított követelés megszűnik.

A pénzintézet azzal fenyeget, hogy felmondja a kölcsön- vagy hitelszerződést. Mivel jár a felmondás, mik a következményei?

A hitelező felmondhatja a kölcsön- vagy hitelszerződést, ha az adós a szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja. A felmondás azzal jár, hogy az adós elveszíti a részletfizetés lehetőségét, a még fennálló tartozása teljes egészében esedékessé válik, és azt egy összegben kell megfizetnie. Ha az adós nem fizet, a tartozása jelentősen növekedhet, mert a pénzintézet most már – az eddigi ügyleti kamaton és költségeken felül – a teljes tartozásra felszámítja a késedelmi kamatot is, ráadásul minden bizonnyal meg fogja indítani a behajtási eljárást is, aminek a költségei végeredményben szintén őt fogják terhelni. Ha van kezese és / vagy olyan zálogkötelezett, aki a tulajdonában lévő ingatlant felajánlotta a visszafizetés biztosítékául, akkor azzal is számolnia kell, hogy a pénzintézet ellenük is megindítja a behajtást, ami – ha a kölcsön- vagy hitel- és zálogszerződést közjegyzői okiratba foglalták – a végrehajtási eljárás kezdeményezését jelenti.

Mi az a „BAR” lista, illetve a KHR?

A korábbi „Bankközi Adós és Hitelinformációs Rendszer” (BAR), jelenleg pedig a „Központi Hitelinformációs Rendszer” (KHR) egy olyan, a pénzintézetek által működtetett adatbázis, amelynek segítségével a pénzintézetek megosztják egymás között az ügyfeleik hiteladatait, azzal a céllal, hogy információval lássák el egymást a hitelbírálat során. Az adatbázis lakossági – a magánszemélyek, és nem a vállalkozások adatait nyilvántartó – alrendszerében az kerül a negatív listára (a korábbi BAR listára), aki a hitelező pénzintézettel szemben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Az adóssal együtt az adóstárs és a kezes is a negatív listára kerül. Ezek az ügyfelek a KHR-ben aktív státusszal szerepelnek. Ez abban az esetben is így van, ha a pénzintézettel részletfizetési szerződést kötnek. Az aktív státuszú ügyfelek csak a tartozás kiegyenlítését követően kerülnek a KHR-ben passzív státuszba. Ha a lakossági ügyfél teljes mértékben kiegyenlítette a tartozását, a KHR-ben passzív státuszba kerül, majd 1 év elteltével a nyilvántartott adatai törlésre kerülnek. 

Annak, aki szerepel a negatív listán, a hitelfelvételi folyamata nagyon megnehezül. Ha mégis pozitívan ítéli meg a pénzintézet az igénylését, általában akkor is csak kedvezőtlenebb feltételekkel nyújt hitelt.

A KHR-ben nyilvántartott saját adatait a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.

Miért foglaltatják közjegyzői okiratba a kölcsön- vagy hitel- és a zálogszerződéseket a pénzintézetek?

Azért, mert a közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján, ha a követelés teljesítési határideje letelt – gyakorlatilag a szerződés felmondása esetén –, nem kell bírósághoz fordulniuk az adós, az adóstárs, a kezes és a zálogkötelezett ellen, hanem azonnal kérhetik a végrehajtási eljárás megindítását.

Milyen lehetőségek vannak, ha nehézséget okoz a törlesztőrészletek fizetése?

Az adós, ha nehézséget okoz neki a törlesztőrészletek fizetése, kérhet a pénzintézettől átmeneti törlesztéscsökkentést, kérheti a futamidő meghosszabítását (prolongációt), az előzőek kombinációját, azaz átmeneti törlesztéscsökkentést és ugyanakkor a futamidő meghosszabítását is, lakás-előtakarékossággal kombinált hitel esetén a lakástakarék betétfizetés csökkentését, deviza alapú életbiztosítással vagy lakás-előtakarékossággal kombinált hitel esetén a biztosítás vagy a lakástakarék leválasztását, vagy éppen a hitelhez lakás-előtakarékossági szerződés megkötését, illetve részt vehet az Állami Otthonvédelmi Programban, és gyűjtőszámlahitelt vehet igénybe.

 

Mit jelent az átmeneti törlesztéscsökkentés?

Azt, hogy az adós a pénzintézettel kötött megállapodásában rögzített átmeneti (az egyik nagybanknál pl. egy fél évtől lehetségesen két évig terjedő) időszakban havonta az általa vállalt csökkentett törlesztőrészletet fizetheti. Ez átmeneti (pl. átmeneti jövedelemcsökkenés miatt bekövetkező) fizetési nehézség esetén jöhet számításba, mert a törlesztéscsökkentés idejének lejártát követően megállapított új törlesztőrészlet – változatlan futamidő mellett – akár magasabb is lehet az eredetinél. Ezért érdemes az átmeneti időszakra – a lehetőségek határán belül – minél magasabb részletet vállalni. 

 

Milyen típusú hitelnél lehet kérni a futamidő meghosszabítását?

Egyenletes törlesztésű hitelnél. Ez tartós fizetési nehézség esetén jöhet számításba, mert az adós a futamidő meghosszabításával egészen a hitel lejáratáig csökkentett törlesztőrészletet fizethet. A hosszabb futamidő miatt természetesen összességében a lejáratig nagyobb összegű hiteldíjat kell megfizetnie.

 

Mit jelent a törlesztéscsökkentés futamidő hosszabbítással?

Azt, hogy az adós a pénzintézettel kötött megállapodásában rögzített átmeneti (az egyik nagybanknál pl. egy fél évtől lehetségesen két évig terjedő) időszakban havonta az általa vállalt csökkentett törlesztőrészletet fizetheti, a törlesztéscsökkentési időszak lejártát követően fizetendő – az eredetinél lehetségesen magasabb – törlesztőrészletet pedig mérsékli a futamidő meghosszabításával. A hosszabb futamidő miatt természetesen összességében a lejáratig nagyobb összegű hiteldíjat kell megfizetnie.

 

Mivel jár a lakástakarék betétfizetés csökkentése?

Lakás-előtakarékossággal kombinált hitel esetén, a lakástakarék betétfizetés csökkentésével – a kölcsönszerződés módosítása nélkül – azonnal mérsékelni lehet a havi fizetési kötelezettséget. A kisebb mértékű lakástakarék betétfizetés miatt természetesen kevesebb állami támogatás vehető igénybe, és alacsonyabb összeg kerül beforgatásra a deviza hitelszámlán a lakástakarékból,

 

Mit lehet elérni az életbiztosítás vagy a lakás-előtakarékosság leválasztásával?

A deviza alapú életbiztosítással vagy lakás-előtakarékossággal kombinált hitel esetén a biztosítás vagy a lakástakarék leválasztásával a türelmi idős hitelek egyenletes törlesztésűvé alakíthatók, és így már lehetőség van a futamidő meghosszabbítására – természetesen a biztosítás és a lakástakarék adta előnyök elvesznek.

 

Mit lehet elérni azzal, ha a hitelhez lakás-előtakarékossági szerződést kötnek?

Az egyenletes törlesztésű hitel türelmi időssé alakítható a lakás-előtakarékossági szerződés megkötésével és a hitelre való engedményezésével – ami azt jelenti, hogy a lakástakarékba befolyó betétfizetés és az állami támogatás összegét a deviza hitel törlesztésére fordítják –, így összességében kisebb mértékű a törlesztési kötelezettség a lakástakarékszerződés lejártáig.

Mi az Állami Otthonvédelmi Program és a gyűjtőszámlahitel?

Az Állami Otthonvédelmi Program lehetővé teszi, hogy a deviza alapú lakás és jelzálog típusú hitel adósa 60 hónapon át 180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR vagy 2,5 HUF/JPY rögzített árfolyamon fizesse a törlesztőrészlet forint ellenértékét. Az aktuális árfolyammal számolt törlesztőrészlet és az adós által a fenti, rögzített árfolyamon fizetett törlesztőrészlet közötti különbség forint összegét egy gyűjtőszámlahitel fedezi, amelyet az adósnak a 60 hónap leteltét követően, a deviza alapú hitel lejáratával azonos vagy annál hosszabb futamidő alatt, havi egyenlő részletekben kell megfizetnie a deviza hitel részletein felül. A rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt – ha az aktuális árfolyam magasabb, mint a rögzített árfolyam – a napi árfolyamon számított és a rögzített árfolyamon kiegyenlített törlesztőrészlet különbözetéből eredő tartozás tőkehányada gyűjtőszámlára kerül, a hiteldíj-hányadát pedig az Állam és a pénzintézet átvállalja. Ha az adós a közszférában dolgozik, a gyűjtőszámlahitele kamatának megfizetéséhez támogatást vehet igénybe.

 

Mikor kell megfontolni az ingatlan eladását?

Ha az előzőleg felsoroltak egyike sem jelent megoldást, és más lehetőség sem kínálkozik arra, hogy a törlesztőrészletek fizetése ne okozzon nehézséget (pl. egy másik ingatlan, garázs, nyaraló vagy telek eladása és eladási árának a hitel előtörlesztésére fordítása), akkor meg kell fontolni az ingatlan eladását, és lehetőség szerint saját erőből vagy egy kedvezőbb hitelkonstrukcióval egy kisebb értékű és / vagy egy kisebb fenntartási költségű másik lakás vagy ház vásárlását.

 

Mi az a Nemzeti Eszközkezelő program vagy NET-program?

A Nemzeti Eszközkezelő a program keretében – a jogszabályi feltételeknek megfelelő – súlyosan eladósodott, szociálisan rászorult hiteladóstól, illetve zálogkötelezettől a magyar állam javára megvásárolja a jelzálogjoggal terhelt, a törvényi feltételeknek megfelelő ingatlant. Ezzel egy időben a Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant a hiteladósnak vagy a zálogkötelezettnek határozatlan időre bérbe adja. A bérleti szerződés aláírásától számított 2 éven belül a tulajdonosnak lehetősége nyílik az ingatlan visszavásárlására. A NET-programhoz mind a deviza, mind a forintalapú jelzálogkölcsön-szerződéssel rendelkező hiteladósok csatlakozhatnak – függetlenül attól, hogy a kölcsön lakásvásárlásra irányul vagy éppen szabad felhasználású – abban az esetben, ha megfelelnek az ingatlanra, a hitel összegére, valamint a szociális rászorultságra vonatkozó feltételeknek. A jogosultsági feltételekről és a vonatkozó jogszabályokról részletesen a NET honlapján lehet tájékozódni (www.netzrt.hu).

Milyen esetben mondhatja fel a kölcsön- vagy hitelszerződést a pénzintézet?

A hitelező akkor mondhatja fel a kölcsön- vagy hitelszerződést, ha az adós a szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja.

 

Mivel jár a kölcsön- vagy hitelszerződés felmondása?

A felmondás azzal jár, hogy az adós elveszíti a részletfizetés lehetőségét, a még fennálló tartozása teljes egészében esedékessé válik, és azt egy összegben kell megfizetnie. Ha az adós nem fizet – márpedig, ha a törlesztőrészleteket nem tudta fizetni, akkor valószínűleg a teljes tartozását sem fogja tudni egy összegben megfizetni –, akkor a tartozása jelentős növekedésnek indulhat, mert a pénzintézet most már – az eddigi ügyleti kamaton és költségeken felül – a teljes tartozásra felszámítja a késedelmi kamatot is, ráadásul minden bizonnyal meg fogja indítani a behajtási eljárást is, aminek a költségei végeredményben szintén őt fogják terhelni. Ha van kezese és / vagy olyan zálogkötelezett, aki a tulajdonában lévő ingatlant felajánlotta a kölcsön vagy hitel visszafizetésének biztosítékául, akkor azzal is számolnia kell, hogy a pénzintézet ellenük is megindítja a behajtást.

 

A szerződés felmondását követően „bírósági”, azaz fizetési meghagyásos vagy peres eljárást indít-e a pénzintézet?

Mivel a pénzintézetek a deviza alapú lakás és jelzálog típusú kölcsön- és hitelszerződéseket általában közjegyzői okiratba foglaltatják, a szerződés felmondását követően nem kell bírósághoz fordulniuk az adós, az adóstárs, a kezes és a zálogkötelezett ellen, hanem azonnal kérhetik a végrehajtási eljárás megindítását.

 

Mindig a hitelező pénzintézet kéri a végrehajtás megindítását?

Nem, a pénzintézetek gyakran azt a megoldást választják, hogy átruházzák a követelésüket, az azt biztosító valamennyi joggal együtt egy követeléskezelő- vagy faktoring cégre, és ebben az esetben ez a cég kerül a végrehajtást kérő pozíciójába.

Hogy indul a végrehajtás?

A jogosult kérelmére a bíróság vagy a közjegyző jogerős fizetési meghagyás, bírósági ítélet (esetleg bíróság vagy közjegyző által jóváhagyott egyezség) vagy – a deviza alapú lakás és jelzálog típusú hiteleknél – a közjegyzői okiratba foglalt kölcsön- vagy hitel- és zálogszerződés alapján, ha a követelés teljesítési határideje letelt – a deviza alapú lakás és jelzálog típusú hiteleknél gyakorlatilag a szerződés felmondása esetén –, végrehajtható okirat (végrehajtási lap vagy végrehajtási záradék) kiállításával rendeli el a végrehajtást.

Ki folytatja le a végrehajtást?

Az adós – aki alatt a továbbiakban az adóstársat és a kezest, az ingatlan-végrehajtással kapcsolatban pedig a zálogkötelezettet is érteni kell – lakóhelye vagy a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtó.

Ki viseli a végrehajtás költségét?

A végrehajtás során felmerülő költséget – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

Milyen költségek merülnek fel a végrehajtás során?

A végrehajtási eljárás illetéke 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint; a végrehajtói kamarát az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási, nyilvántartási és felügyeleti tevékenység végzésének, továbbá a kamara hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg, amelynek mértéke 500 000 Ft alatti végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 1000 Ft, 500 000 Ft feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a; az önálló bírósági végrehajtót a végrehajtás foganatosításáért munkadíj és költségtérítés, az adós teljesítése esetén ezen felül behajtási jutalék illeti meg.

Hogyan történik a végrehajtható okirat kézbesítése?

A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át az okiratot az adósnak, vagy pedig – a végrehajtást kérő kívánságára – postán kézbesíti azt.

Milyen időpontban keresheti fel az adóst a végrehajtó?

A törvény szerint a végrehajtási cselekményeket – vasárnap és munkaszüneti nap kivételével – bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.

Köteles-e az, aki ellen végrehajtás folyik, a végrehajtó felszólítására igazolni magát?

Igen, a végrehajtási eljárás során az adós és az eljárásban részt vevő más személy – az adóstárs, a kezes és a zálogkötelezett – a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni.

Mi történik, ha valaki nem igazolja magát?

 Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt.

Átvizsgálhatja-e a végrehajtó az adós lakását?

Igen, a végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását és egyéb helyiségét, bármely vagyontárgyát, valamint gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait.

 

Felnyithatja-e a végrehajtó az adós lakását?

A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.

Mi történik a végrehajtó intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén?

Az ellenszegülő személy tájékoztatását követően, ha az továbbra sem hajlandó tűrni az eljárást, a végrehajtó közvetlenül a legközelebbi, általános rendőri feladatokat ellátó helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni. A rendőri közreműködés költsége hozzáadódik a végrehajtás költségéhez.

Kérheti-e az adós a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését?

Kivételesen igen, ha a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazol – különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.

Megállapodhat-e az adós a végrehajtást kérővel a végrehajtás alatt?

Igen, ha az adós halasztást kap a teljesítésre, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezi a számára a végrehajtást kérő, a végrehajtás szünetel.

Elsősorban miből kell behajtani a követelést?

A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló (pl. lakossági bankszámlán, betétszámlán, takarékbetétkönyvben vagy értékpapírszámlán lévő) összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.

Mi az a közvetlen bírósági letiltás?

A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása helyett – közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. Ha a végrehajtást kérő bejelentette, hogy a közvetlen letiltás nem vezetett a követelés kielégítésére, és az adós egyéb vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot.

Mikor tiltja le a végrehajtó az adós munkabérét?

Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó letiltja az adós munkabérét.

Milyen mértékű lehet a letiltás?

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az előzőek szerint csökkentett összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen pedig legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

 

Mi történik, ha az adós a letiltás hatálya alatt munkahelyet vált?

A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. (Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincs tartozása.) Ha az adós újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni.

 

Mikor terjesztik ki a végrehajtást az adós egyéb vagyontárgyaira?

Akkor, ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani.

Hogyan foglalja le a végrehajtó az adós ingóságait?

A végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja azokat.

Használhatja-e az adós a lefoglalt ingóságokat?

Igen, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül. A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

Mi az a zár alá vétel?

Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

 

Hogyan értékesítik a lefoglalt ingóságokat?

Rendszerint árverésen értékesítik őket.

 

Az árverésen meddig szállíthatják le az ingóság kikiáltási árát?

Általában a becsérték 35%-áig.

 

Hogyan történhet a lefoglalt ingóság árverésen kívüli eladása?

A végrehajtó az ingóságot a végrehajtást kérő és az adós egyetértésével – az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken – árverésen kívül is eladhatja.

 

Mikor lehet értékesíteni a végrehajtás során lefoglalt ingatlant?

Akkor, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.

Hogyan foglalja le a végrehajtó az adós ingatlanát?

A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az illetékes földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

Hogyan értékesítik a lefoglalt ingatlant?

Rendszerint árverésen értékesítik.

 

Milyen összeggel tehető érvényes vételi ajánlat az ingatlanra?

Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár (a becsérték) 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.  Minden más esetben az ingatlanra legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

 

Mikor kell kiköltözni az árverésen elkelt ingatlanból?

Ha az ingatlant beköltözhető állapotban árverezték el, az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek általában az árveréstől számított 30. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

 

Lehet-e a kiköltözésre halasztást kérni?

A bíróság az adósnak a – becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett – kérelmére a lakóingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.

 

Mi történik, ha nem költöznek ki az árverésen elkelt ingatlanból?

A végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére – szükség esetén rendőrség közreműködésével – haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt.

 

Hogyan történhet a lefoglalt ingatlan árverésen kívüli eladása?

A végrehajtó az ingatlant a végrehajtást kérő és az adós egyetértésével – az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken – árverésen kívül is eladhatja. Erre általában akkor kerülhet sor, ha van valaki, aki annak érdekében, hogy biztosan ő szerezze meg a tulajdonjogot, a becsérték 70%-ánál magasabb áron tesz vételi ajánlatot az ingatlanra, a végrehajtást kérő pedig úgy ítéli meg, hogy ha árverésen értékesítenék az ingatlant, akkor nem lenne egynél több vételi ajánlat, és így csak a becsérték 70%-ának megfelelő összeg folyna be. Ha több zálogjog is terheli az ingatlant, akkor az árverésen kívüli eladáshoz minden zálogjogosult egyetértésére szükség van.

 

Mikor kerülhet sor az ingatlannak a végrehajtást kérő által történő átvételére?

Ha a második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant a becsérték felének, olyan lakóingatlan esetében pedig, amely az adós egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, a 70%-ának megfelelő átvételi összegben.

Mi a különbség az adós és az adóstárs között?

Az adós az a személy, aki a kölcsönszerződés alapján a szerződésben meghatározott pénzösszegnek és járulékainak (kamat, költség stb.) a visszafizetésére köteles. Az adóstárs az a személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetéséért egyetemlegesen felelős az adóssal. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a bank az adóstól és az adóstárstól egyaránt követelheti a teljes tartozás megfizetését. Mivel az adóstárs fogalmát a Ptk. nem ismeri, ezért a joggyakorlat un. „második” adósként kezeli. A szerződés szerinti jogosultságok és kötelezettségek együtt illetik, valamint terhelik az adóssal együtt.

Jellemzően kötelezően bevonandó adóstárs a pénzintézetek által a kölcsönigénylő házastársa, élettársa vagy más családtagja. A kölcsönigénylő házastársát, élettársát akkor nem kötelező adóstársként bevonni a hitelügyletbe, ha közjegyzői vagy ügyvédi okirattal igazolják, hogy közöttük vagyonközösség nem áll fenn.

Az adóstárs státusza, kötelezettségei – a kölcsönügyletben betöltött szerepétől függően – különböző lehet. Így pl: ha az adóstárs bevonására a fizetőképesség bevonása érdekében kerül sor, akkor az adóstársnak is meg kell felelni mindazon feltételnek, amelyeket a pénzintézet az adóssal szemben támasztott. Ha viszont pl: jelzáloghitelről van szó, abban az esetben a fedezetül felajánlott ingatlan tulajdonosai szintén be lesznek vonva a hitelügyletbe, mint zálogkötelezettek, de nekik az adóssal és az adóstárssal szemben támasztott követelményeknek nem kell megfelelniük. Technikai adóstársnak minősülnek az ingatlanra bejegyzett özvegyi vagy haszonélvezeti jog jogosultjai és itt a technikai adóstárs jövedelmét és egyéb feltételeket szintén nem vizsgálja a bank, de vállalt kötelezettségük megegyezik az adóséval.

 

Mi a különbség a hitelszerződés és a kölcsönszerződés között?

Bankhitelszerződésnél a bank egy bizonyos jutalék ellenében egy meghatározott hitelkeretet (összeget) tart a vele szerződő személy rendelkezésére és ennek a keretnek a terhére kölcsönszerződést köt vagy egyéb banki hitelműveletet végez. Tehát az a személy, akinek a bank ezt a meghatározott hitelkeretet biztosítja, az bármikor igénybe veheti a keret erejéig az összeget – természetesen igénybevételi kötelezettség nem terheli – de cserébe a bank felé ezért a rendelkezésre állásért jutalékot kell fizetnie.

Kölcsönszerződés esetén a bank meghatározott összeget köteles a vele szerződő személy rendelkezésére bocsátani ez a személy az adós pedig köteles a kölcsön összegét visszafizetni. Ha a kölcsönadó pénzintézet, akkor az adós kamat fizetésére is köteles. (Egyébként a kölcsön lehet ingyenes is, pl.: magánszemélyek között).

Mi a különbség a deviza alapú kölcsönszerződés és a devizakölcsön szerződés között?

Devizahitel estén a hitel folyósítása, nyilvántartása és törlesztése is ugyanazon devizanemben pl: svájci frankban, euróban stb. történik. Deviza alapú hitelnél ezzel ellentétben a hitel nyilvántartása és a törlesztőrészlet meghatározása forinttól eltérő devizában pl: svájci frankban, míg a kölcsön folyósítása, törlesztése és a hiteldíj megfizetése forintban történik.

 

Mi a különbség a kölcsönszerződés és a pénzügyi lízingszerződés között?

A legfontosabb különbség a dolog, esetünkben tipikusan a gépjármű tulajdonosának személye. Egy banki kölcsön esetén az adós a banktól kapott kölcsönből maga veszi meg a kinézett gépjárművet, és így azonnal tulajdonossá is válik. Ezzel szemben a pénzügyi lízingszerződés esetén a gépjármű tulajdonjogát – a későbbi lízingbevevő választása szerint – a bank adásvételi szerződéssel megszerzi, a beszerzési vételárat kiegyenlíti, majd a lízingszerződés futamideje alatt mindvégig a dolog tulajdonosa marad. Ezért pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbevevő nem tulajdonosként, hanem üzembentartóként fog a forgalmiban szerepelni. A futamidő végén a lízingbevevő a lízingtárgy tulajdonjogát maradványértéken megszerzi, tulajdonos lesz, (zárt végű pénzügyi lízing) vagy az általa gyakorolt un. vevőkijelölési jog útján megnevezett harmadik személy szerezheti meg (nyílt végű pénzügyi lízing) A lízingdíj két különböző típusú szolgáltatás együttes ellenértéke: egyrészt a tulajdonjog megszerzése érdekében a beszerzési ár törlesztése, másrészt a dolog használati díja.

Kölcsönnél a bank zálogjogot vagy opciós (vételi) jogot terhel a gépjárműre, és ha a szerződés felmondásra kerül a bank vagy az autót lefoglalja és értékesíti vagy pedig vételi joga alapján egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja az autót az adóstól, majd tovább értékesíti, ahol a vételár, ill. a befolyt vételár levonásra kerül az adós tartozásából. További különbség, hogy a törzskönyvet a bank lízingszerződés alapján jogszerűen tartja magánál a futamidő teljes tartama alatt, míg kölcsönszerződés esetén legkésőbb 5 év után – a futamidő hosszától függetlenül – vissza kell szolgáltatnia az adósnak.

Mit jelent a vételi jog?

A vételi jog vagy más néven opció a jogosultnak arra ad jogot az opció fennállása alatt, hogy  valamely dolgot egyoldalú nyilatkozatával minden további feltétel nélkül megvásárolhasson, azaz kikényszerítheti adásvételi szerződés létrejöttét. A vételi jog a bankok hitelezési gyakorlatában, mint kölcsönszerződési biztosíték igen fontos szerepet tölt be, mivel ha a vételi jog kikötésre került, a bank akkor is követelheti pl: a gépkocsi meghatározott vételáron történő (vissza)szolgáltatását, ha azt a tulajdonosa nem kívánja eladni. A vételi jogot a bankok azért kötik ki, mert a gépjárműhitelek esetében – ellentétben az ingatlanhitelekkel – nincs olyan közokirat, amely lehetővé tenné, hogy az adós tartozását peres eljárás nélkül be lehessen hajtani.

A vételi jogra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni és a vételi jogot csak határozott időre és legfeljebb öt évre lehet kikötni. Ezt az öt éves időkorlátot az új Ptk. 2014. március 15. napjától feloldotta, de addig változatlanul hatályba maradt az 5 éves korlát. Nagyon fontos szabály tehát, hogy a jellemzően 2004-től megkötött deviza alapú hitelek esetében a Ptk. kizárja a vételi jog 5 éven túli meghosszabbításának bármilyen lehetőségét, amely azt jelenti, hogy ezen időtartam elteltét követően vételi jogra hivatkozva jogszerűen nem tarthatja vissza a bank a gépjármű törzskönyvét.

Mit jelent az „A” és B”” típusú ügynök fogalma és miért fontos ez a deviza alapú autóhitelesek szempontjából?

A deviza alapú autókölcsön és lízingszerződéseknek 2010-ig megkötött túlnyomó részét autószalonokban kereskedők kötötték, amely azt jelentette, hogy a bankok és egyéb pénzintézetek képviselői helyett a szerződést az autókereskedés valamely alkalmazottja, képviselője írta alá. Ez még önmagában nem jelentene problémát, hiszen volt arra jogszerű mód, hogy az autókereskedők a bankok, pénzintézetek helyett eljárhassanak és aláírjanak. Ezt azonban csak törvényben meghatározott feltételek mellett tehették meg, mégpedig kétféleképpen:

 

Az egyik lehetőség volt az un. „A” típusú ügynök, amely a pénzügyi intézmény javára nevében, felelősségére és kockázatára volt jogosult tevékenységet folytatni, azaz az autókereskedő aláírhatta a szerződést, míg az un. „B” típusú ügynökök a pénzügyi intézmény tevékenységének elősegítése érdekében végeztek tevékenységet, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalhattak, azaz nem írhatták alá a kérdéses kölcsön, ill. lízingszerződéseket.

 

„A” típusú jogosítványa csak nagyon kevés kereskedőnek volt a 2010-ig aláírt deviza alapú autószerződések közül, márpedig amennyiben a kereskedő az aláíráshoz szükséges jogosítvány nélkül írta alá az adott szerződést, akkor az a szerződés a Polgári Törvénykönyv és a Hitelintézetekről szóló törvénynek az alakisági szabályokra vonatkozó kötelező előírásai miatt semmis, azaz érvénytelen. A deviza alapú autó szerződések semmisségi okairól ezen belül a megszabott alakszerűség hiányáról és annak jogi következményeiről, valamint arról, hogy hol és hogyan győződhet meg arról, hogy az Ön szerződését aláíró autókereskedő melyik csoportba tartozott, a „Szerződés felmondásának és megtámadásának szempontjai”című menüpontban olvashat bővebben.

 

Mit jelent a felperes és az alperes kifejezés?

A felperes azt a személyt jelenti, aki megindítja a pert az alperes pedig az a személy, aki ellen indul a per.

 

Mit kell érteni a költségmentesség, illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog alatt a bírósági eljárásban? Mikor jogosult erre az adós?

A polgári perrendtartás és egyéb jogszabályok alapján többféle költségkedvezményt különböztetünk meg a bírósági eljárásban, jelen perekben a teljes vagy részleges személyes költségmentesség, az illetékmentesség és a személyes illetékfeljegyzési jog szabályai relevánsak.

A költségmentesség azt jelenti, hogy az abban részesülő természetes személy fél személyi körülményei vagy a per tárgya alapján (ez utóbbi nem érinti a deviza alapú pereket) nem köteles olyan költségeket előlegezni vagy viselni, amelyeket egyébként köteles volna. Attól függően, hogy a költségmentesség a felet személyi körülményei vagy a per tárgya alapján illeti meg különbséget teszünk személyes és tárgyi költségmentesség között. A tárgyi költségmentesség bizonyos ügyeket, ill. ügycsoportokat, mint pl. az apasági és származás megállapítási perek, vagy gondnokság alá helyezési perek stb. érint, de ezek esetünkben nem relevánsak így bővebb ismertetésüktől eltekintünk.

A személyes költségmentesség – amely lehet teljes vagy részleges – magában foglalja az illetékmentességet, és az eljárás folyamán felmerülő egyéb költségeket. A fél akkor részesíthető ebben a kedvezményben, ha a jövedelme (munkabére, nyugdíja egyéb rendszeres juttatása) nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (ez jelenleg 28.500 ,-Ft) és vagyona a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül nincs, ebben az esetben részére költségmentességet kell engedélyezni. Ha ezek a körülmények nem állnak fenn, de a bíróság azt állapítja meg, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett, akkor a fenti feltételek hiánya mellett kivételesen teljes költségmentesség engedélyezhető. A részleges költségmentesség a költségek meghatározott hányadára vagy meghatározott költségekre vonatkozik.

Az illetékmentesség annyit jelent, hogy a fél mentesül az eljárási illeték előlegezése és viselése alól. Ezt meghaladóan azonban további, a teljes költségmentességgel járó kedvezmények viszont már nem illetik meg a felet.

Végül, akit illetékfeljegyzési jog illet meg, az mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. Az illetékfeljegyzési jog jelentős kedvezményt, ill könnyebbséget jelent a keresetet előterjesztő félnek, mert az illetéket az eljárás kezdeményezésekor nem kell lerónia, de a pervesztesnek, illetve annak, akit a bíróság erre kötelez meg kell fizetnie az illetéket.

Az illetékfeljegyzési jognak is két fajtáját különböztetjük meg: az egyik a személyes illetékfeljegyzési jog, amely a felet, a vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján illetheti meg abban az esetben, ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja. A másik a tárgyi illetékfeljegyzési jog, amely a tárgyi költségmentességhez hasonlóan szintén nem releváns az ilyen típusú pereknél.

De nagyon lényeges szabály, hogy a költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog – függetlenül attól, hogy személyi vagy tárgyi alapon illeti meg a felet – nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltséget, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét.

Mit jelent a mérsékelt illeték kifejezés? Ki és mikor jogosult erre a kedvezményre?

A mérsékelt illeték arra kívánja ösztönözni a feleket, hogy a peres eljárások - a követelés elismerésével vagy egyezségkötéssel - minél korábbi szakaszban lezáruljanak. Az eljárásjogi lehetőségek költségkímélést jelentenek, és nagymértékben enyhítik a bíróság munkaterhét is. Az illetékkedvezmények mértéke függ attól, hogy az eljárás milyen szakaszában következik be az elismerés vagy egyezségkötés, illetve a kérelemtől történt elállás.

Ha a felperes az előterjesztett keresetlevelet követően meggondolja magát és legkésőbb az első tárgyaláson eláll a keresettől, akkor az eredeti illeték 10%-át kell megfizetnie, míg ha ezt az első tárgyalást követően teszi, akkor az eredeti illeték 30%-át kell megfizetni.

Ugyancsak 10% az illeték, ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek, vagy a per megszüntetését közösen kérik, vagy ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, ill. ha az első tárgyaláson szünetelésre kerül sor és a per e szünetelés folytán megszűnik.

30% az illeték akkor is, ha a felek a per megszüntetését az első tárgyalást követően kérik.

Végül 50% a fizetendő illeték, ha a felek között egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor.

Mit jelent az, hogy fogyasztó és fogyasztói szerződés?

A fogyasztó és a fogyasztói szerződés fogalmát egyrészt a Ptk. 685. §-ának d) és e) pontjai határozzák meg. Ez alapján fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy, míg fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Másrészt a Hpt. is definiálja a fogyasztó fogalmát, amely szerint az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy tekintendő fogyasztónak.

A lényeg ezekben az esetekben, hogy a szerződő fél csak akkor minősül fogyasztónak, ha a szerződést olyan célból köti meg, amely független az általa folytatott gazdasági vagy szakmai tevékenységtől, (EBH2005.1321.) ill. a fogyasztói státusz egyik legfontosabb kritériuma, hogy a dolog birtoklása, megszerzése használata annak végső felhasználása érdekében történjen. (BH2006.343., EBH2004. 1093.) Az egyéb jogszabályok (pl. fogyasztóvédelmi tv. stb.) által használt fogyasztói definíciót nem tárgyaljuk, mert nem relevánsak.

A fogyasztó, ill. fogyasztói szerződés jelentősége többek között abban áll, hogy a fogyasztó sokkal kedvezőbb helyzetben van egy jogvita elbírálása során, mint a nem fogyasztó. Így pl. a Ptk. a (207., 208., 209., 209.A-B., 248. §-ban (nem teljes körű a felsorolás) ill. a Hpt. a (200., 210., 213. §-ban (szintén nem teljes körű a felsorolás) vagy a polgári perrendtartás (Pp) a 30/A. §-ban számos kedvezményt biztosít a fogyasztónak.

Mit jelent a fizetési meghagyásos eljárás? Mit kell tenni, ha az adóssal szemben kibocsátott fizetési meghagyást hoz a postás?

A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe (korábban bírósági hatáskör volt) tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári un. nemperes eljárás. Lényege, hogy a pénz fizetésére irányuló lejárt követelések, tartozások fizetési meghagyás útján is érvényesíthetőek, sőt azok a követelések, amelyeknek az értéke az 1 millió forintot nem haladja meg, csak fizetési meghagyás útján érvényesíthetők.

Ennek az eljárásnak az a nagy előnye, a bíróság előtt folyó peres eljárással szemben, hogy egyrészt az eljárás megindításáért fizetendő eljárási díj, fele a polgári peres eljárásokban első fokon járásbíróságon indult ügyekben fizetendő 6 %-os eljárási illetéknek, azaz 3 %. Másrészt, amikor a közjegyző a kérelemnek megfelelően kibocsátja a fizetési meghagyást, azt érdemben előtte nem vizsgálja meg! harmadrészt, ha az ellenérdekű fél a kibocsátott fizetési meghagyással szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem él ellentmondással, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és jogerőre emelkedését követően azonnal végrehajtás is kérhető a fizetési meghagyásban szereplő összegre. Tehát a bank az általa számított teljes tartozásra, amelyre a fizetési meghagyás kibocsátását kérte rögtön (peres eljárás lefolytatása nélkül!) végrehajtást kérhet.

Magyarán a bank megspórolja a pereskedés költségeit, annak gyakran évekig tartó időtartamát, de ami leglényegesebb, magát a peres eljárást, annak minden kockázatát is kikerüli, hiszen ha az adós elmulasztja az ellentmondást, akkor anélkül lesz „pervesztes,” hogy a bank meghagyás iránt előterjesztett kérelmét, a kérelem jogalapját, annak összegszerűségét bármilyen fórum (közjegyző, ill. az ellentmondást követően a bíróság) érdemben megvizsgálta volna.

Tehát, amennyiben a postás az adóssal szemben kibocsátott fizetési meghagyást kézbesít, amely meghagyásban a másik fél az adóssal deviza alapú szerződést kötő bank, akkor a legfontosabb, hogy ellene az adós a kézhezvételt követő 15 napon belül ellentmondással éljen. Az ellentmondás legfontosabb joghatása, hogy az eljárást perré alakítja, amelynek lefolytatása már a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság feladata.

Másik joghatása, hogy az ellentmondással a fizetési meghagyás hatályát veszti. Az ellentmondást egyébként az adós maga is előterjesztheti (akár szóban is), és nem csak a meghagyást kibocsátó, hanem bármelyik közjegyzőnél. Természetesen már itt is fordulhat ügyvédhez, aki helyette ezt megteszi. Az ellentmondást egyébként nem kell megindokolni elegendő, ha annyit tartalmaz, hogy a fizetési meghagyásban előterjesztett követelést jogalapjában és összegszerűségében is vitatja az adós, nem ismeri el. Bővebb indokolásra majd csak a bank által előterjesztett keresetlevél ellen benyújtott ellenkérelemben lesz szükség.

 

Érinti-e a megkötött szerződéseket az időközben hatályba lépett új Ptk?

Nem érinti. Ugyanis a 2013. évi CLXXVII. törvény Ptké: a Ptk. hatályba lépése előtt (2014. március 15.) kötött szerződések esetére a következőket állapítja meg:

„50.§ (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.

A törvény 50. §-a ezért a Ptk. hatálybalépésekor már fennálló kötelmekre, és az azokat érintő, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra (tény alatt értve ehelyütt a már fennálló kötelmekből fakadó joghatásokat is) az új Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat - így mindenekelőtt a régi Ptk.-t - rendeli alkalmazni. Ha a régi Ptk. hatálya alatt keletkezett kötelmet már a Ptk. hatálya alatt érinti olyan tény vagy jognyilatkozat, amelyből újabb kötelem keletkezik, úgy erre az újabb kötelemre is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat rendeli alkalmazni a törvény generális kötelmi szabálya. Ennek oka az, hogy az a keretjogviszony - például keretszerződés, előszerződés, vételi jogot engedő szerződés vagy jogszabály által keletkeztetett kötelmi jogviszony) határozza meg az újabb kötelmet is, amely még a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, így a szerződő felek is ehhez igazították jövőbeli magatartásukat.

 

Egyedül a (2) bekezdés esetében lehet erre lehetőség, de csak akkor, amennyiben a felek közösen egyező akarattal megállapodnak abban, hogy a szerződésük egészét, nem csak egy bizonyos részét az új Ptk. hatálya alá helyezik. Ez tehát egy kivételes, a felek egyező akaratától függő lehetőség jelen szerződéseket így automatikusan nem érinti.

 

Mit jelent a kezességi szerződés?

A kezességi szerződés aláírásával a kezes arra vállal írásban kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (ez a személy jelen esetben a deviza alapú hitel, kölcsön vagy lízingszerződés adósa, ill. adóstársa) nem fizet a szerződésben vállaltak szerint, akkor helyettük ő maga fog a hitelezőnek, azaz a banknak teljesíteni, azaz fizetni.

 

Szóban vagy írásban lehet érvényesen kezességet vállalni?

Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni, ami viszont nem azt jelenti, hogy a kezességi szerződést írásba kell foglalni (ez már csak az új Ptk. írja elő) hanem azt jelenti, hogy csak a kezes kötelezettségvállalása van írásbeli formához kötve, a jogosult, azaz a bank szóban vagy ráutaló magatartással is megteheti az elfogadó nyilatkozatot. Ezt a két különböző kötelezettséget tartalmazó törvényi előírást sajnos nagyon sokan tévesen értelmezik.

Mit jelent az, hogy kézfizető kezesség?

A kezességnek két fajtája van az egyszerű és a kézfizető kezesség. A kettő között az a különbség, hogy míg az egyszerű kezes un. sortartási kifogással élhet, azaz kérheti, hogy a bank először az adóstól, illetve azoktól a kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, próbálja meg behajtani a követelését, addig a kézfizető kezest ilyen jogosultság nem illeti meg.

Készfizető kezesség esetén tehát a banknak nagyobb választási lehetősége van a tekintetben, hogy a követelését kivel szemben kívánja érvényesíteni. A bank nemfizetés esetén a pert akár az adóssal és a kezessel szemben egyszerre is megindíthatja, ilyenkor a bíróság egyetemlegesen marasztalja a kötelezettet és a kezest. Jogerős marasztaló ítélet esetén szintén választhat a bank, hogy kivel szemben kéri a végrehajtást. (Nyilván azzal szemben, akinél nagyobb esélyt lát arra, hogy a követelése mielőbb megtérüljön). Pontosan ezen lényeges különbségek miatt kerültek minden esetben készfizető és nem pedig egyszerű kezességvállalások a deviza alapú szerződésekhez.

Milyen fizetési kötelezettsége van a kezesnek?

A kezesnek az adós és az adóstárs helyetti helytállása (fizetése) mindig ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amit a szerződésben aláírt, tehát nem lehet tőle többet követelni, mint amit eredetileg vállalt. Lényeges ugyanakkor, hogy ez a szabály nem mentesíti a kezest a deviza alapú szerződéshez tapadó un. mellékkötelezettségek (mint pl. a késedelmi és ügyleti kamat, egyéb költségek) megfizetése alól.

Sőt ha kezes az adós és bank közötti szerződésmódosítást is aláírja, (azaz az abban foglalt plusz kötelezettségnek is kezese lesz) akkor a kezesség un. járulékos jellege folytán a módosításban szereplő plusz kötelezettségekért is ugyanúgy köteles lesz helytállni, mint az eredeti szerződés alapján. A járulékos jelleg ugyanakkor azt is jelenti, hogy ha az adós tartozása csökken, akkor a kezes tartozása is csökken, valamint ha az adós tartozása megszűnik, akkor a kezes tartozása (felelőssége) is megszűnik.

Ha szerződés érvénytelen a kezesség attól még lehet érvényes?

Nem, a kezesség járulékos jellegéből fakadóan érvénytelen szerződés kezességi szerződéssel nem biztosítható. Az azonban már más kérdés, hogy az érvénytelenség megállapítását követően alkalmazott rendezési módok esetén (a rendezési módokat lásd a mit jelent az adós számára a gyakorlatban a szerződés érvénytelensége alpontban) a bíróság miként dönt a kezesi felelősség kérdéséről.

Mikor kell fizetnie a kezesnek?

A kezes azt követően köteles fizetni a banknak, miután erre a bank felszólította, ugyanígy az adós, ill. adóstárs ellen indított per és végrehajtás költségeit is csak akkor lehet tőle követelni, ha a bank a fizetésre a keresetindítás előtt felszólította.

Vagyonának mely részével felel a kezes?

Sajnos sokan nem tudják, hogy a kezes az általa vállalt fizetési kötelezettségért a teljes vagyonával köteles helytállni. Tehát a végrehajtó egyaránt viheti a kezes ingóságait, az autóját, sőt a kezes ingatlanát is (természetesen a végrehajtási eljárásban előírt fokozatosság elvének figyelembevételével) amennyiben pl. a kezes munkabéréből, bankszámlán elhelyezett megtakarításaiból stb. nem, vagy nem teljes mértékben elégíthető ki a bank követelése.

Mit jelent az, hogy egyetemleges kezesség?

Amennyiben ugyanazon szerződésben rögzített fizetési kötelezettségért egyidejűleg többen vállalnak kezességet és nem rögzítik azt, hogy ki milyen mértékben és sorrendben felel, akkor helytállási kötelezettségük a bank irányába egyetemleges. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a bank bármelyiküktől vagy akár egyidejűleg valamennyiüktől követelheti a teljes tartozás megfizetését.

Milyen jogok illetik meg a kezest ha az adós helyett ő fizeti ki a tartozást?

Természetesen ha a kezes lesz az a személy aki kifizeti az adós, ill. adóstárs helyett a tartozást a banknak, akkor akár per útján is követelheti az adóstól, ill. adóstárstól az általa teljesített összeg részére történő visszafizetését. A követelésen felül megilletik még a követelés fedezetéül szolgáló esetleges biztosítékok is, úgy mint pl. zálogjog, óvadék, kezesség, de átszállnak rá a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok és végrehajtási jog is.

Mikor szabadul a kezes a vállalt kötelezettség alól?

Abban az esetben, ha a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogáról, amelynek alapján a kezes, a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. (Lásd bővebben az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 272-276. §-ai alapján)

Mikor és milyen szempontok alapján lehet érdemes felmondanom, ill. megtámadnom a deviza alapú autó kölcsönszerződésemet ?

Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy mielőtt adósként erre a lépésre elszánja magát és felmondja a szerződést, ill. úgy dönt, hogy nem kívánja tovább fizetni a banknak a részleteket, amely miatt majd a bank fogja felmondani az Önnel kötött szerződést, feltétlenül konzultáljon egy – ilyen jellegű ügyekkel foglalkozó – ügyvéddel, annak érdekében, hogy a perindításról, annak kockázatairól – figyelemmel a Kúriának a deviza alapú szerződésekkel kapcsolatban 2013. novemberében és decemberében hozott 5/2013. és 6/2013. számú Polgári jogegységi határozataira – személyre szabott tájékoztatást kaphasson.

Ugyanis minden szerződésnek más és más hiányossága lehet, sőt még az is előfordulhat, hogy az Ön szerződése nem vagy csak részben tartalmazza azokat a tipikus hiányosságokat, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. Ezért minden esetben csak a konkrét szerződés ismeretében lehet állást foglalni a perindítás kérdésében.

A deviza alapú autó kölcsönszerződések tipikus – semmisséget, azaz érvénytelenséget okozó – hibái fogyasztói szerződés (meghatározása az alapfogalmaknál) esetén a következők:

·       Mindenekelőtt a megszabott alakiság hiánya. Ebben a kérdésben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) valamint a Cégtörvény (Ctv.) előírásai a relevánsak. A Hpt. 47. §-ának (1) bekezdése, a Hpt. 210. §-ának (1) bekezdése továbbá a Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése alapján a pénzügyi szolgáltatást nyújtó hitelintézet által megkötött kölcsönszerződés aláírásához a bank részéről mindenképp két együttes aláírással rendelkező személy aláírására van szükség, márpedig a kérdéses kölcsön és lízingszerződések aláírása során rendszerint csupán egy – a kereskedés részéről aláíró – személyt találunk.

Ez a személy pedig rendszerint nem tartozott a bank részéről eljárni (aláírni) jogosult személyek közé azért, mert nem rendelkezett az aláíráshoz meghatalmazással, vagy ha mégis volt ilyen okirat, akkor az nem együttes, hanem önálló aláírásra jogosító meghatalmazás volt. Márpedig együttes aláírási joggal rendelkezők nem adhattak a saját aláírási jogosultságukat meghaladóan önálló aláírási jogot egy személy részére. Ezt az elmúlt 1-2 évben – mint semmisségi okot – már számos ítélet megállapította.

Tehát a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyek előírásának a bank – a kereskedőn keresztül történt – egy aláíró személy révén nem vitásan nem felelhet meg akkor sem, ha ez a szerződést aláíró személy egyébként (együttes formában) aláírásra jogosult személy volt, de abban az esetben sem, ha egyébként nem volt az, de az együttes aláírásra valójában jogosult személyek pl. meghatalmazás útján adtak önálló aláírási jogot a részére.

Ha a szerződést a kereskedésben írták alá, (márpedig szinte kivétel nélkül ott kerültek aláírásra ezek a szerződések) és a pénzintézet nevében két aláíró személy járt el, (ez nagyon ritka, mert jellemzően csak egy személy aláírása látható ezeken a szerződéseken), akkor ebben az esetben először meg kell nézni az MNB által jelenleg közzétett, un. „A” típusú ügynököket (meghatározása az alapfogalmaknál) tartalmazó PSZÁF engedéllyel rendelkezők listáját az alábbi linkre kattintva: http://mno.hu/data/kepgaleria/mno/PDF-ek/ugynoksegi_engedelyek.pdf hogy a szerződésünket aláíró társaság (autókereskedő) azon fel van-e tüntetve.

Amennyiben nem, akkor a szerződést a kereskedő képviseletében aláíró személyeknek a nyilvánvalóan nem volt, nem lehetett jogosultságuk a kérdéses szerződés aláírására a bank nevében. Amennyiben un. „B” típusú ügynökként bejelentésre is került volna a kereskedő, ez az alábbi linken leellenőrizhető: http://mno.hu/data/kepgaleria/mno/PDF-ek/banki_engedelyek.pdf a felügyelet előírásainak megfelelően, aláírni akkor sem volt jogosult, hiszen „B” típusú ügynök esetében fogalmilag kizárt az aláírás az ügynök részéről, mivel csak közvetítő szerepe lehet. Így a szerződés olyan alaki hibában szenved, mely utólag nem orvosolható!

Ha esetleg a kereskedő fel volt tüntetve az un. „A” típusú engedéllyel rendelkezők listáján akkor következő lépésként azt kell leellenőrizni, hogy a kereskedés részéről a szerződést aláíró személyeknek volt-e aláírási jogosultságuk a bank képviseletében eljárni. Ezt a tényt a Hpt. 47. §-ának (2) bekezdése alapján a banknak kell igazolnia.

Ha nem találjuk a szerződésünket aláíró kereskedést egyik fenti listában sem és végképp biztosak akarunk lenni, hogy ez a kereskedés nem rendelkezett a bank képviseletében aláírási jogosultsággal, akkor az. MNB honlapján ezen az oldalon http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/14_03_05_autohitel.html) található e-mail címre ugyfelszolgalat@mnb.hu kell küldeni egy kérelmet, hogy a lehető leghamarabb szíveskedjenek értesíteni bennünket arról, hogy a szerződés megkötésének napján az XY bank részéről az XY autókereskedés és annak XY alkalmazottai az MNB nyilvántartása szerint rendelkeztek-e bármilyen aláírási jogosultsággal? A válasz rendszerint 3-4 héten belül meg is szokott érkezni.

• A további tipikus hibák – amelyek bankonként és szerződésenként eltérőek – jellemzően a Hpt. 213 § (1) bekezdésének a)-e) pontjainak megsértéséből fakadnak, és amelyeket a terjedelem és a könnyebb érthetőség miatt csak röviden, egy – egy hiba ismertetésén keresztül példa jelleggel illusztrálunk. Hangsúlyozzuk, hogy az alábbiakban felsorolt hiányosságokon kívül még számtalan olyan hiányosság fordul elő ezekben a szerződésekben, amely érvénytelenséget okoz(hat).

1.     az a) pont alapján a szerződés tárgya körében gyakran semmisséget eredményező hiányosság, ahogy azt a Kúria 6/2013. polgári jogegységi határozatában kimondta: ha az adós devizában adósodott el a kölcsönadott deviza összegét is meg kellett volna határozni. Ez jellemzően nem került feltüntetésre ezekben a szerződésekben.

2.     a b) pont alapján az is gyakran előfordul, hogy ha az árfolyamrés nem fejeződik ki a teljes hiteldíj mutató feltüntetett mértékében, (és ez rendszerint így van) akkor azt a hiteldíj mutató számítása során, mint figyelembe nem vett költséget kellett volna nevesíteni a szerződésben és pontos vagy becsült összegét közölni.

3.     a c) pont alapján az árfolyamrés egyértelműen költségnek minősítendő, ez egyértelműen következik a Hpt. 212. § (2) bekezdéséből, ennél fogva az árfolyamrést ezzel az elnevezéssel és éves százalékos értékben meg kellett volna jelölni, hiszen ez matematikailag előre kalkulálható. Így sok esetben csak következtetni lehet, hogy a forint ellenszolgáltatás valamilyen árfolyam közbejöttével válik devizában nyilvántartottá, de egyértelmű rendelkezés sem erre sem arra vonatkozóan nincs, hogy a nyújtott kölcsönt más árfolyamon tarja nyilván a bank.

4.     a d) pont alapján gyakran a törlesztőrészlet változást befolyásoló két árfolyam mérési időpontját és a mérték megjelölését sem tartalmazzák ezek a szerződések. Nem mondják ki, hogy milyen mértékű eltérés milyen mértékű törlesztőrészlet változást eredményez. Éppen ezért nevezhető ez a módosítás egyoldalúnak (mert nem automatikusan az eltérés mértékével egyező) és mint ilyen nem kellően körülhatárolt, világos és egyértelmű.

5.     az e) pontba ütközik, ha a deviza alapú szerződésben nem kerül meghatározásra devizában a kölcsön összege és a havi törlesztések összege, illetve azok esedékessége. A devizában meghatározott törlesztő részlet hiányában a Ptk. 205 § (2) bekezdés szerinti lényeges elem nincs meghatározva, így az deviza alapú/elszámolású szerződésként nem jött létre.

 

Ismételten kifejezetten hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fentiekben felsorolt hiányosságok nem teljes körűen tükrözik a deviza alapú autó kölcsönszerződések semmisséget, azaz érvénytelenséget eredményező hibáit. Nem is ezzel a céllal kerültek bemutatásra. Ezen hiányosságok teljes körű bemutatása, számbavétele nem is lehetséges, hiszen minden szerződés más és más olyan – a fentiekben nem is nevesített – hiányosságban szenvedhet, amely érvénytelenséget okozhat. A fenti felsorolásban konkrétan nevesített szerződésbeli hiányosságok kifejezetten példa gyanánt lettek illusztrálva azért, hogy egy jogban járatlan személy is könnyebben eligazodhasson ezek között az érvénytelenséget okozó – és egyébként a különböző írott és elektronikus sajtótermékekben előszeretettel hangoztatott – szerződésbeli hiányosságok között.

Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy ezekben a típusú perekben a bírói gyakorlat nem rendelkezik olyan több éves, évtizedes gyakorlattal, múlttal, mint egyéb perekben. Ezért is születtek, és születnek folyamatosan a Kúria által pk. vélemények, jogegységi határozatok, hogy az ügyeket eldöntő bíróságok számára iránymutatásként „mankóként” szolgálhassanak, és egységes joggyakorlat alakulhasson ki az ilyen típusú perek eldöntése során. Mégis az ilyen típusú – korábban nem létező - perek tömeges indítása, a bírói tapasztalat, múlt hiánya a Kúria iránymutatásai ellenére sok esetben eredményezi azt, hogy nem egységes, nem „kiszámítható” a bírói döntés.

Előfordul ugyanis, hogy ugyanazon bank esetében, ugyanazon általános szerződési feltétel és ugyanazon tényállás mellett pl. az alaki hiba tekintetében az egyik bíróságon más döntés születik, mint egy másikon. Ezzel természetesen nem az a célunk, hogy bárkit is a per lebeszélésére buzdítsunk, de a korrekt tájékoztatásnak úgy gondoljuk ez is a részét kell, hogy képezze. Vannak olyan ügyvédek, ügyvédi irodák is, akik érthető okból pontosan, ezen részbeni „kiszámíthatatlanság” miatt nem is vállalnak deviza alapú lakás vagy autó szerződések érvénytelenítésére irányuló pereket.

Lényeges megemlíteni a teljes körű tájékoztatás részeként azt is, hogy a nem fogyasztói szerződésekre, ill. a deviza alapú lízingszerződésekre nem vagy csak részben vonatkoznak a fentebb írtak. Így pl. a megszabott alakiság hiánya igen, míg a Hpt. 213.§-ának a)-e) pontjaiban felsoroltak nem, mert azok kimondottan fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésre vonatkoznak. (6/2013. PJE.) A weblapunkon közölt információk is elsősorban a deviza alapú fogyasztói kölcsönökre vonatkoznak, mert a 2004-2010 között folyósított deviza alapú kölcsönök túlnyomó része (amely a lakosság, mint magánszemély, azaz fogyasztó részére lett folyósítva) ebbe a kategóriába tartozik.

További speciális esetet képez, ha a szerződés tisztességtelennek bizonyult kikötése az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi. Ez a kérdés merült fel a Kúria előtt a kétnemű árfolyam alkalmazása (a folyósításkor vételi, míg a törlesztéskor deviza eladási árfolyam kikötése) kapcsán. Ennek a kérdésnek a vizsgálatára azonban az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az Európai Unió Bírósága jogosult, amely eljárás jelenleg ez előtt a fórum előtt folyamatban is van. Ezért azzal a kérdéssel kapcsolatosan, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a Kúria jogegységi tanácsa az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13 szám alatt folyó előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fog dönteni. Természetesen olvasóink folyamatosan figyelemmel kísérhetik az Európai Unió Bíróságának és a Kúriának ebben a kérdésben hozott döntését, határozatát oldalainkon.

Összegzésként tehát azt mondhatjuk, hogy perindítás esetén tehát mindenkinek saját magának kell eldöntenie, - miután ügyvéddel konzultált, - hogy vállalja-e, akarja-e a nyilvánvalóan kockázatokat és költségeket is magában rejtő per megindítását, vagy inkább – ha tudja, és ha akarja - fizeti tovább a részleteket. Alperesi pozícióban, tehát amikor nem az adós indít pert, hanem őt perlik, nyilván már nincs ilyen választási lehetőség, de választásra már ebben az esetben nincs is szükség, hiszen itt már az adós nyilvánvalóan nem tudta, vagy nem akarta fizetni a részleteket ezért a szerződése már felmondott állapotban van.

Milyen jogai vannak az adósnak a deviza alapú kölcsönszerződés felmondását követően? Oda kell-e adnia az autóját a banknak?

Amennyiben az adós a törlesztő részleteket nem tudja fizetni és nem állapodik meg bankkal bármilyen egyéb megoldásban (pl: a törlesztő részletek összegének csökkentése, futamidő növelése, halasztás kérése stb.) a bank rendszerint felmondja írásban a szerződést.

Ezt követően a bank első dolga az lesz, hogy vételi jogára hivatkozva el akarja vinni az adóstól – aki egyébként mellesleg a gépjármű tulajdonosa (ez ugye csak kölcsön esetén van így, lízingnél pont fordítva, ott az adós csak üzembentartó bővebben lásd alapfogalmak) – az autót. Ilyenkor a bank a vételi jog gyakorlása során ajánlott tértivevényes levélben küldi meg a joggyakorlási értesítőt, és gyakran fenyegetőzik behajtókkal is, ha az adós önként nem hajlandó átadni az autót. Fontos tudni, hogy sem a bank, sem a nevében eljáró behajtó nem jogosult önhatalommal, erőszakkal elvenni az adóstól az autót. Tehát nem rángathatják ki a kocsiból, nem vihetik el azt az adós hozzájárulása nélkül. Sajnos a valóságban mégis történnek ilyen esetek.

Ennél a pontnál fontos leszögeznünk, hogy nem szabad összekeverni a bank képviselőjét, ill. a bank helyett eljáró követelésbehajtó cég képviselőjét és az őket megillető jogosultságokat az önálló bírósági végrehajtóval és az őt megillető jogosultságokkal. A bank képviselője és a bank helyett eljáró követelésbehajtó cég képviselője nem jogosult az adóstól – amennyiben az önszántából nem hajlandó azt átadni – erőszakkal elvinni az autót. Erre nekik nincs törvényi felhatalmazásuk semmilyen esetben.

 

Az ilyen magatartás tanúsítása ráadásul a bank képviselői, ill. a követelésbehajtó cég képviselői részéről több, a Btk.- ba ütköző cselekedetet is kimeríthet, így pl: kényszerítés, zaklatás, zsarolás, önbíráskodás stb. Akarata ellenére az adóstól csak és kizárólag az önálló bírósági végrehajtónak van törvényből fakadó jogosítványa elvinni az autót, de neki is csak abban az esetben, ha ennek bíróság vagy közjegyző által kiállított olyan okirat (elsősorban végrehajtási lap, vagy végrehajtási záradékkal ellátott okirat) az alapja, amely okiratban foglaltaknak az adós önként nem volt hajlandó eleget tenni.

 

Ekkor a végrehajtó – akár a rendőrség segítségét is igénybe véve – valóban jogosult az adóstól elvinni az autót. Amíg azonban nincs ilyen bíróság vagy közjegyző általa kiállított okirat (márpedig az ügyeknek ebben a stádiumában jellemzően nincs, mivel nem foglalták ezeket a szerződéseket közjegyzői okiratba, ill. az adós szintén jellemzően nem tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a tartozás megfizetésére sem) addig a végrehajtó sem jogosult elvinni az adóstól az autót. Ha mégis születtek ilyen okiratok, akkor sajnos a végrehajtó mégis jogosult lehet elvinni az okirat záradékolását követően az adós autóját. Ilyenkor már csak a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per marad lehetőségként ezt megakadályozni, amely perben a soron kívül eljáró bíróság a végrehajtást az ügyben felfüggesztheti.

 

A bank tehát csak (leszámítva az előző bekezdésben hivatkozott eseteket) úgy juthat hozzá az adós autójához, ha pert indít az adós ellen és azt jogerősen megnyeri. Addig megilleti az adóst a birtokvédelem (lásd lejjebb bővebben). Akkor is azonnal birtokvédelmet kell kérni, ha a bank azzal fenyegetőzik, hogy kivonatja az adós autóját a forgalomból.

Sőt, ami az autónak a bank, ill. a bank képviselője számára történő át nem adását illeti: A Legfelsőbb Bíróság az alábbiakban hivatkozott eseti döntésében ezzel a kérdéssel (a vételi jogra alapított gépjármű átadásának megtagadásával) kapcsolatosan az alábbiakban hivatkozott megállapításokat tette: „…az a magatartása, hogy a bank írásbeli felszólításának nem tesz eleget és a kölcsönszerződés fedezetéül szolgáló gépjármű átadására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, semmilyen büntetendő cselekményt nem valósít meg, hanem legfeljebb polgári jogi szerződésszegést róható a terhére” (BH2008.178)

Ráadásul ez a Legfelsőbb Bíróság által hozott döntés egy olyan ügyben született, ahol az adós jóval a vételi jog lejártát megelőző öt éven belül – konkrétan a kölcsönszerződés megkötését követő hetedik hónap után – tagadta meg a fizetést és az autó átadását. A döntésben foglalt – fentebb hivatkozott megállapítás alátámasztását szolgáló – jogi indokok lényege, hogy: „…a hitelező vételi jogának gyakorlását követően a gépkocsi nem került ki a tulajdonos terhelt birtokából és nem került a pénzintézet birtokába. Ennél fogva annak tulajdonlásában változás nem következett be………. a terhelt a kölcsönt a személygépjármű vásárlására vette fel. A személygépkocsi megvásárlásával a személygépkocsi az ő tulajdonába került. A vételi jog érvényesítése ellenére - mivel az nem társult a gépjármű birtokba adásával - az továbbra is az ő tulajdonában maradt”. (Bővebben a fenti számú jogesetben).

Az ebben a döntésben foglalt indoklás alapján az autó visszatartása, a bank számára át nem adása szempontjából nem bír, ill. nem az bír jelentőséggel, hogy a vételi jog kikötésétől annak gyakorlásáig eltelt–e a Ptk. –ban maximálisan kikötött öt éves időtartam vagy sem.

Ilyen esetben (ha az adós megtagadja a gépjármű átadását) jogi értelemben a Ptk. 313. §-ában foglalt teljesítés megtagadása jöhet szóba. Ilyenkor a bank választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között, de ehhez pert kell indítania és meg kell nyernie. A gépkocsi egyébként akkor is az adósnál marad, ha a szerződésre kimondja a bíróság, hogy érvénytelen, hiszen az „csak” a kölcsönszerződés fedezetéül szolgál és nem a bank tulajdona (lízingnél viszont igen). Ebben az esetben csak a tőke és a jegybanki alapkamat jár a hitelező banknak. Ha a befizetett összeg több mint amennyi a szerződésben megállapított tőketartozás és az alapkamat, úgy az visszajár a hitelfelvevőnek.

Ami a forgalomból kivonást és a birtokvédelmet illeti:

A birtokvédelem szabályai Ptk. 188.§ alapján: Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

Ehhez kapcsolódnak a jogalap nélküli birtoklás szabályai, A Ptk. 193-195.§-ai, amelyek a birtokháborításnál szélesebb körre vonatkoznak, mert minden birtoklásra jogosult és minden jogalap nélküli birtokos viszonyát rendezik.

Jogalap nélkül van a dolog birtokában, akit a birtoklásra sem tulajdonjoga, sem egyéb - jogszabályon, vagy szerződésen alapuló jogcím - nem jogosít fel. A jogalap nélküli birtokos legalapvetőbb kötelessége az, hogy a dolgot adja ki a birtoklásra jogosultnak. Ennek az igénynek az érvényesítése iránt az ellen kell pert indítani, akinek a dolog ténylegesen a birtokában van. A kérelem ennek alapján a dolog kiadására irányul.

 

Tehát nem viheti el sem a bank sem a behajtó cég önhatalommal az autót, hanem a Ptk. 193.§ alapján ingóság kiadása iránt pert kell indítania a banknak.

Ezért amennyiben el akarja vinni bank, vagy a behajtó cég képviselője a gépjárművet,

1.     azonnal rendőrt kell hívni,

2.     egyúttal írásban követelni kell a banktól, hogy azonnal hagyjon fel a bűncselekményt megvalósító magatartásával,

3.     továbbá az illetékes jegyzőtől birtokvédelmet is lehet kérni, hiszen az adós jóhiszemű birtokosnak minősül,

4.     valamint a rendőrségnél feljelentést lehet tenni zaklatás és birtokháborítás, zsarolás, önbíráskodás miatt.

Mit tegyen az adós, ha bank nem akarja visszaadni a törzskönyvet?

Először is ebben a kérdésben a legfontosabb szabály, hogy a vételi jogot a bank a Ptk. rendelkezései alapján maximum 5 évi időtartamra volt jogosult kikötni, és a vételi jog bármilyen módon történő újra meghosszabbítása (például két egymást követő vételi jog kikötése révén) semmis, jogszabályba, a Ptk. rendelkezéseibe ütköző. Tehát ha az adós gépjárművének törzskönyve az 5 év eltelte után továbbra is a banknál van letétben, akkor azt egyrészt a fentiekben már kifejtett vételi jog időtartamának lejárta miatt követelheti vissza, másrészt, ha a bank ezen felül a letét szabályaira hivatkozik, akkor pedig a Ptk. 466 §-ának (2) bekezdésének rendelkezésére kell hivatkozni a visszakövetelésnél. „Ha a szerződésből a letét időtartama megállapítható, a letéteményes a dolgot ennek az időnek az elteltével köteles visszaadni, a letevő pedig visszavenni”.

Amennyiben azonban a bank a többszöri levélváltás ellenére sem hajlandó az 5 év elteltét követően visszaadni az adósnak a törzskönyvet, akkor az adósnak nem marad más választása, mint ingóság kiadása iránti pert kell indítani. Ilyenkor a per illetéke minimális (21.000,-Ft) mivel a pertárgy értéke nem állapítható meg Vannak olyan bankok, amelyek többszöri felszólítás ellenére sem hajlandóak kiadni a gépjármű törzskönyvét, de – igaz lényegesen kisebb számban – olyan bank is van, amelyik visszaadja.

Sőt létezik olyan bank is, amelyik kiadja a vételi jogának törléséről szóló nyilatkozatot, de a törzskönyvhöz továbbra is „foggal körömmel” ragaszkodik azt nem hajlandó kiadni.

Itt kell megemlíteni azt is, hogy egyes bankok gyakorlatában létezik olyan trükkös megoldás is, hogy megküldik ugyan az adósi felszólítást követően a törzskönyvet, azonban felszólítják az adóst, hogy mintegy ennek fejében kvázi cserébe tegyen közjegyző előtt – saját költségén – egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a hátralévő tartozás megfizetésére.

Nos ha ilyet tesz valaki, utána pedig mégsem fizet, akkor a bank a közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalásra végrehajtási záradékot kér a közjegyzőtől és már indíthatja is az adós ellen a végrehajtást. PERES ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA NÉLKÜL JOGSZERŰEN! Tehát ilyen okiratot eszébe ne jusson senkinek adósként aláírni. Ennek a banki trükknek az alapjaként gyakran az általános szerződési feltételekben elhelyezett olyan kikötés szolgál indokul, amelynek alapján, ha pl. a kölcsönügylet fedezetéül szolgáló gépjármű értéke jelentősen csökken, akkor a bank jogosult más biztosítékot kérni.

További – a valóságban megtörtént esetekből vett – indokok, hogy miért ne adja át az adós önként az autót. Egyrészt ha átadja, akkor azt már jó eséllyel soha nem látja viszont, mert a bank amilyen gyorsan csak tudja, értékesíteni fogja. Tehát legfeljebb az elvitelkori értékét kaphatja vissza az adós beszámítás révén a bírósági per eredménye alapján. Azon pedig, hogy ez az érték valójában mennyi volt nagyon sokat lehet vitatkozni. (Lásd lejjebb). Másrészt, ha átadja a bank képviselőjének önszántából az autót, akkor elkövethet olyan, csak utólag kiderülő hibát, ill. hibákat amelyből – egy, az átadást követően indult bírósági perben – nehéz lesz jól „kijönni”.

Így pl. az autó átadása alkalmával minden esetben egy átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell kitölteni, amelyen nagyon meg kell nézni, hogy milyen átvételi állapotban kerül rögzítésre az autó. Ha pl. az kerül rögzítésre, hogy a hátsó lökhárító karcos, lehet, hogy ez a valóságban csupán egy 2 cm-es minimális költséggel javítható sérülés, de az Eurotax katalógusba beütve mindjárt 10-20 % értékcsökkenést is eredményezhet. Ezért ha már mindenképp át kell adni az autót (mert pl. lízingszerződésről van szó, ahol nem az adós atulajdonos) akkor javasolt pl. nagy felbontású fényképezőgéppel körbefotózni az autót, de még jobb megoldás, ha egy igazságügyi szakértői vélemény készül a gépjárműről rögzítve annak értékét és állapotát az átadás időpontjában. Az a 10-20 ezer forintos szakértői díj bőven megtérülhet később.

Az már önmagában is jelentős probléma, hogy a bank ilyenkor rendszerint kereskedő által árverés útján értékesíti az adós autóját, márpedig ebben az esetben rendszerint jóval olcsóbban cserél gazdát gépjármű, mint amennyit valójában piaci forgalmi értéke ténylegesen ér. Természetesen a bank majd ezzel az árverésen befolyt és az adós számára egyáltalán nem előnyös összeggel fogja csökkenteni az adós feléje fennálló tartozását, és nem igazán érdekli, hogy az autó valójában, ténylegesen milyen piaci értékkel bírt.

Annak ellenére így van ez, hogy a Legfelsőbb Bíróság BDT2011.2596 a LB-H-PJ-2011-35 és a BH2011.345. számú határozataiban lényegét tekintve azt állapította meg, hogy olyan rendelkezések, amelyek nem a felek által közösen kijelölt szakértő véleményétől teszik függővé a vételár összegét és ezzel elzárják az adóst attól, hogy a vételár meghatározásában szerepet játsszon, azaz hogy a valós piaci ár érvényesülhessen, érvénytelenek. Mégpedig azért, mert a biztosítéki vételi jog rendeltetésével nem fér össze az, hogy a hitelező jogosulatlan vagyoni előnyhöz jusson, márpedig az történik akkor, ha a vételi jog tárgyához nem igazodik a vételár. A bank nyerészkedési célzatának érvényesülése esetén pedig sérül a jóhiszeműség és tisztesség követelménye.

A gyakorlatban van ugyan olyan bank, amely értesíti az adóst arról, hogy pl. beérkezett az első ajánlat a gépkocsira és amennyiben 15 napon belül tud olyan vevőt, aki a banknak tett ajánlatban szereplő összegnél többet hajlandó fizetni a gépkocsiért akkor ez alatt a 15 nap alatt jelezheti. De ez ritka, mint a fehér holló.

Az eladott gépjármű értékén és az így beszámított összegen azonban nagyon hosszasan lehet vitatkozni egy perben, ráadásul itt már szakértő kirendelésére is szükség lesz, (természetesen szakértői díj megelőlegezése ellenében) aki majd a gépkocsi valós piaci értékét lesz hivatott megállapítani. Itt lesz jelentős viszont az, amire feljebb már hivatkoztunk, nevezetesen, hogy pl. mi került bele a gépjármű átadás-átvételi jegyzőkönyvébe, hogy mit is írtunk alá. Hiszen ha a per időpontjában a gépjármű már nincs meg, (márpedig ekkorra a bank rendszerint már rég értékesítette) akkor nem lesz könnyű dolog bizonyítani mennyit is ért valójában. Mivel már nincs meg az autó, így a kirendelt szakértő sem tudja például szemle útján cáfolni a meglévő papírokat, mint pl. a hivatkozott átadás-átvételi jegyzőkönyvet és az abban rögzítetteket.

Látható tehát, hogy mindenképpen az a jó megoldás deviza alapú kölcsönszerződés esetében az adósnak, ha gépjárművét önszántából nem adja oda sem a banknak sem a bank képviseletében eljáró behajtó személyeknek, csak azért mert szép szóval vagy erőszakkal megpróbálják azt elvenni tőle.

Mi történik, ha a bank felmondta a deviza alapú kölcsönszerződést? Rögtön követi is a bíróság előtti eljárás?

Úgy gondoljuk, hogy nem csak egyes, egyébként nagyon fontos kérdéseket kell külön-külön tárgyalnunk, mint pl. a törzskönyv, vagy az autó helyzete a felmondást követően, hanem szükséges egy rövid, de un. átfogó tájékoztatást is nyújtanunk mintegy összefoglaló jelleggel arról, hogy a szerződésnek a bank által történt felmondását követően, milyen jogi és nem jogi (helyesebb megfogalmazással jogszerűtlen) lépésekre lehet számítani a bank részéről és milyen sorrendben.

 

A szerződésnek írásban történt felmondását követően a bank – természetesen az adóssal eredetileg megkötött szerződésben foglaltakat alapul véve – kiszámolja, hogy a felmondás miatt az adós egy összegben esedékessé vált valamennyi tartozásának szerinte mennyi a pontos összege. Erről – rendszerint már a felmondásban – írásos értesítést küld az adós számára azzal, hogy ezt az összeget 8 vagy 15 napon belül fizesse meg. Egyidejűleg értesíti az adóst arról is, hogy amennyiben ezt az összeget nem fizeti meg, akkor gyakorolja vételi jogát, és ennek értelmében át kel adnia az autót a képviselője részére vagy az általa megjelölt cég képviselője részére.

 

Ugyanis bevett gyakorlat, hogy a bankok un. követelés behajtással foglakozó cégeket bíznak meg az ilyen típusú kintlévőségek behajtásával jellemzően úgy, hogy a követelést eladják ezeknek a cégeknek. Ilyenkor tehát nem a bank képviselője, hanem a követelést megvásárolt behajtó cég képviselője próbálja az adóstól elvinni az autót.

 

A lényeg azonban mindkét esetben egy és ugyanaz, az adós az autót ne adja vissza, azon okokból kifolyólag, amit a „Mi a teendő az autóval és a törzskönyvvel a szerződés felmondását követően” című pontban részletesen kifejtettünk. Ez a lehetőség azonban csak a deviza alapú kölcsönszerződésnél lehet megoldás (mivel ott az adós a tulajdonos, míg a lízingszerződésnél pont fordítva a lízingbeadó a tulajdonos).

 

Ennél a pontnál ismételten megjegyezzük, hogy nem szabad összekeverni a bank képviselőjét, ill. a bank helyett eljáró követelésbehajtó cég képviselőjét és az őket megillető jogosultságokat az önálló bírósági végrehajtóval és az őt megillető jogosultságokkal. Erről bővebben szintén a feljebb hivatkozott menüpontban írtunk, itt „csupán” a kérdés fontossága miatt tartottuk lényegesnek ismételten a figyelmet erre felhívni.

 

Ha a bank által kért összeget az adós nem fizeti meg, akkor a bank az általa követelt összegre valószínűleg egy fizetési meghagyást fog kérni a közjegyző előtt. Egy millió forint alatt nem is tehet mást (tehát nem indíthat pert közvetlenül) egy millió felett pedig választhat, hogy pert indít vagy fizetési meghagyással él. Azért próbálkozik jellemzően fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel, mert, ahogy azt az „Alapfogalmaknál” részletesen kifejtettük, ennek az eljárásnak számos előnye lehet a fizetési meghagyást előterjesztő bank számára, ha az adós nem elég körültekintő, figyelmetlen, és határidőben nem él ellentmondással a fizetési meghagyással szemben.

 

Itt tehát két lehetőség adódik, az egyik, hogy az adós elmulasztja az ellentmondást, és az jogerőssé válik, amelynek következtében a bank az általa számított teljes tartozásunkra, amelyre a fizetési meghagyás kibocsátását kérte közvetlenül (peres eljárás lefolytatása nélkül!) végrehajtási eljárást indíthat..

 

A másik lehetőség, hogy az adós határidőben ellentmond és ebben az esetben az eljárás perré alakul, tehát innentől minden ugyanúgy zajlik, mintha eredetileg is peres eljárással és nem fizetési meghagyással indult volna a követelés érvényesítése.

 

Természetesen a peres eljárás során, amikor az ellentmondást követően alperesi pozícióban lesz az adós, lehetősége van ellenkérelmet, viszontkeresetet előterjeszteni a polgári perrendtartás szabályai szerint. Ezen alperesi nyilatkozatok bővebb ismertetésétől, így azok tartalmáról, határidejéről – a terjedelem és a bonyolultság miatt – eltekintünk, ezeket a nyilatkozatokat majd a konkrét ügyben eljáró ügyvéd fogja Ön helyett elkészíteni és a per megfelelő szakaszában benyújtani és természetesen ezzel együtt a szükséges tájékoztatást Önnek megadni.

 

A peres eljárás jellemzően legalább kétfokú, hiszen ha bank veszít első fokon, akkor ő, ha pedig az adós találja számára kedvezőtlennek a döntést, akkor ő fog élni fellebbezéssel. Jogerős akkor lesz egy bírósági ítélet, ha nem fellebbeznek ellene, (az egyéb esetekre, mint pl. ha a fellebbezés csak elkésve érkezik tehát lényegét tekintve mintha nem is lett volna stb. most nem térünk ki) tehát amennyiben fellebbezés történik, akkor csak a másodfokú eljárást követően lesz jogerős azaz végrehajtható az ítélet. Egyes, a polgári perrendtartásban meghatározott feltételek esetén a Kúria előtti un. felülvizsgálati eljárással zárulhat is a bírósági szakasz, de ez nem jellemző csak az esetek kis százalékát érinti.

 

Az eljárás befejezésére tehát több lehetőség is adódik elsősorban a felek akaratától, ill. nyilatkozatától függően az alábbiak szerint:

 

1.     Amennyiben a felperes a keresetben csak az érvénytelenség megállapítása iránt terjeszt elő kérelmet, (ez az un. megállapítási kereset) és a kereset alapján a szerződés érvénytelenségét jogerős ítélet meg is állapítja, akkor ebben az esetben a felek vagy elszámolnak egymással, és így az eljárás lezárul, vagy ha ez nem sikerül, akkor az adós, amennyiben neki van pénzkövetelése a bankkal szemben kénytelen lesz újabb pert indítani a pénzkövetelés részére történő megítélése érdekében. Ez az az eset, amit „A mit jelent számomra a gyakorlatban a szerződés érvénytelensége” alpontban elemeztünk részletesen, tehát amikor a keresetet előterjesztő fél csak az érvénytelenség megállapítását kéri a bíróságtól. Itt tehát a feleknek peren kívül kell megegyezniük, elszámolniuk egymással. Amennyiben az érvénytelenség ténye jogerősen megállapításra kerül, és a felek nem tudnak elszámolni/megegyezni peren kívül, akkor a bank nyilvánvalóan nem tud egy érvénytelen szerződés alapján pert indítani az adós ellen további pénzösszeg megfizetése iránt. Tehát ebben az esetben ez a lehetőség csak az adós számára áll fenn.

 

2.     Ha azonban a keresetben nemcsak az érvénytelenség megállapítása iránti kérelem szerepel, hanem a jogkövetkezmény levonása, alkalmazása is, ill. a másik fél viszontkeresetben kéri a jogkövetkezmények levonását (erre akkor van lehetősége a másik félnek, amennyiben az 5/2013. Polgári jogegységi határozatban foglaltak alapján a szerződés érvénytelenségét nem vitatja, vagyis elismeri a keresetben foglaltakat) és az ítélet ennek megfelelően nemcsak az érvénytelenség kimondását, hanem a jogkövetkezmények levonását is tartalmazza magyarán azt, hogy melyik félnek kell a másiknak fizetni és mennyit, abban az esetben a bírósági eljárást végrehajtási eljárás csak akkor fogja követni, ha a fizetésre kötelezett fél önként nem tesz eleget a jogerős ítéletben foglaltaknak.

 

3.     Itt kell kitérnünk arra a lehetőségre, hogy amennyiben az adós a felperes és az általa benyújtott kereset a szerződés érvénytelenségének megállapítása mellett a törzskönyv kiadását is kéri a banktól, és ezt a kérelmet a jogerős döntés megalapozottnak ítéli, akkor (amennyiben a bank önként nem hajlandó kiadni a törzskönyvet) itt is lehet végrehajtási szakasz a törzskönyv kiadása tekintetében. Egyébként a törzskönyv kiadása iránt az adós előterjeszthet kereseti kérelmet a szerződés érvénytelenségének megállapításától függetlenül is és természetesen úgy is, hogy a bankot a törzskönyv kiadása iránt is kéri kötelezni az érvénytelenség megállapítása iránt előterjesztett kereseti kérelem mellett.

 

4.     Ahogy a fentiekben már említettük egyes, a polgári perrendtartásban meghatározott feltételek esetén a Kúria előtti un. felülvizsgálati eljárással zárulhat is a bírósági szakasz, de ez nem jellemző. Ebben az esetben nagyon lényeges szabály, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásának önmagában a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya (míg a fellebbezésnek igen) de a határozat végrehajtását a Kúria kivételesen kérelemre felfüggesztheti. Tehát ha a jogerős ítélet miatt az adós ellen folyamatban van a végrehajtási eljárás és azt a Kúria nem függeszti fel, akkor a felülvizsgálati indítvány benyújtásától függetlenül a végrehajtási eljárás folytatódik tovább az adós ellen. Míg fellebbezés esetén a fellebbezés benyújtása, kizárja a jogerőt így jogerős ítélet hiányában fogalmilag kizárt a végrehajtás.

Mi történik ha a perben megállapítják a szerződés érvénytelenségét? Mit jelent ez az adós számára?

Ebben az esetben több rendezési lehetőség is adott a bíróságok számára. Mielőtt azonban erre rátérnénk, először arról kell szót ejtenünk, hogy felperesként lehetőségünk van arra is, hogy csak az érvénytelenség megállapítását kérjük keresetünkben a bíróságtól a jogkövetkezmények levonása nélkül. Ennek a lehetőségnek az a célja, hogy a felek az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását egymás között peren kívüli megállapodás/elszámolás keretében rendezzék. Ezt lényegét tekintve azt jelenti, hogy a bíróság csak azt állapítja meg, hogy a köztünk és a bank között létrejött szerződés érvénytelen és az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, azaz a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ilyen esetben tehát semmilyen fizetési kötelezettséget nem állapít meg egyik fél irányába sem az ítélet.

Ilyenkor, ha az ítéletet követően a bankkal nem sikerül peren kívül megállapodni, azaz elszámolni, akkor két lehetőség adódik, attól függően, hogy a bank szeretne az adóstól további pénzt kapni, vagy az adós szeretne az általa befizetett részletek összegéből visszakapni, mert már úgy érzi, hogy többet fizetett, mint amit bank jogszerűen követelhetne rajta.

 

1.     Ha bank az, aki az adóstól további pénzösszeget követel, akkor a szerződés érvénytelenségét jogerősen megállapító ítélet után vagy megegyezik/elszámol az adóssal peren kívül, vagy ő lesz kénytelen újabb pert indítani, hogy ezt az összeget megpróbálja az adóson behajtani. Azt, hogy ezt egy jogerősen megállapított érvénytelen szerződés esetében, hogyan fogja tudni az adóssal szemben véghezvinni, az már legyen a bank gondja. Ebből az is következik, hogyha a per megindításáig úgy gondoljuk, hogy még „nem fizettük túl a bankot” akkor részünkre valószínűleg jobb megoldás az, ha csak az érvénytelenség megállapítását kérjük és az elszámolásnak a bank számára megfelelő formában történő kikényszerítése bírói úton legyen a bank feladata.

2.     Ha viszont adósként mi fizettünk többet pl. már a kölcsön dupláját vagy még ennél is többet és még ráadásul a futamidő egy része is hátravan, akkor lehet, hogy célszerű nemcsak az érvénytelenség megállapítását, hanem a jogkövetkezmények levonását is kérnünk a bíróságtól, megspórolva így például azt, hogyha a bankkal nem tudunk az érvénytelenség megállapítását követően peren kívül elszámolni, akkor a két külön bírósági eljárással felmerülő illetékkötelezettség és egyéb további költség is terheljen minket.

 

Ami az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása terén adódó bírói megoldási, rendezési lehetőségeket illeti: a Kúria 1/2010 (VI. 28.) PK véleménye az 1/2005 és 6/2013. Polgári jogegységi határozatai alapján 3 rendezési lehetőség kínálkozik az ügyben eljáró bíróságok számára. Az egyik az eredeti állapot helyreállítása, a másik a szerződés érvényessé nyilvánítása, a harmadik pedig a szerződésnek a határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítása.

 

A Kúria fenti határozatai leszögezik: az eredeti állapot helyreállítását és a szerződés érvényessé nyilvánítását a Ptk. az érvénytelenség jogkövetkezményeinek tekintetében egyenértékű lehetőségnek tekinti, (ezért a bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy melyiket alkalmazzák) és csak ha ezen elsődleges jogkövetkezmények egyike sem alkalmazható, akkor nyilvánítja a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá. Ez azt jelenti, hogy a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogvitákban a bíróságoknak arra kell törekedniük, hogy minden lehetséges esetben kiküszöböljék az érvénytelenség okát és a szerződést érvényessé nyilvánítsák. A szerződés érvényessé nyilvánítása ugyanis olyan helyzetet teremt, mintha a felek már eredetileg is érvényes szerződést kötöttek volna.

A bíróság ilyen esetben a szerződés módosításával (kiegészítésével) az érvénytelenségi ok folytán előállt érdeksérelmet küszöböli ki. Annak eldöntésénél, hogy a bíróság melyik jogkövetkezményt alkalmazza, jelentősége van annak, hogy a felek a szerződést milyen mértékben teljesítették, a teljesítést követően mi lett a szolgáltatások sorsa, a szerződés folytán milyen változások következtek be a felek helyzetében, nem utolsó sorban a felek perbeli nyilatkozatainak. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése, orvoslása során a bíróság alakítóan nyúl bele a felek szerződésébe, lényegében módosíthatja. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése voltaképpen a szerződés tartalmának a módosításával az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelem kiküszöbölését jelenti.

A bíróságnak érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződések esetében azért kell elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására törekednie mondja a Kúria, mert az esetek nagy részében ez a megoldás szolgálja mindkét szerződő fél, de főként az adósok érdekét, akiknek a még fennálló tartozása más érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazása esetén egy összegben azonnal esedékessé válna. Különösen indokolt a szerződés érvényessé nyilvánításáról rendelkezni akkor, ha csak formainak tekinthető olyan okból érvénytelen a szerződés, amely tekintetében a felek akarata egyértelműen megállapítható (pl. a törlesztőrészletek száma tévesen került feltüntetésre). Nyilván ha a szerződés olyan mértékű hiányosságokban szenved (ezt az adott perben eljáró bíróság jogosult eldönteni) amely miatt a szerződés érvényessé nyilvánítására nem kerülhet sor, akkor ezt megoldási lehetőséget a bíróság nem fogja alkalmazni.

Fogyasztói szerződés (lásd alapfogalmaknál) részlegesen érvénytelen akkor, ha az érvénytelenségi ok nem az egész szerződést, hanem annak csak egyes rendelkezéseit érinti, feltéve, hogy a szerződés az érvénytelen rész nélkül teljesíthető. Fogyasztói szerződés esetén tehát a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül megkötötték volna-e, hanem azt, hogy az érvénytelen rész nélkül a szerződés teljesíthető-e. Ez azt jelenti, hogy ha a szerződés az érvénytelennek talált feltétel nélkül nem teljesíthető, ez már az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi.

Az eredeti állapot helyreállításának lényege, hogy ez a lehetőség az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások esetén csak akkor valósul(hat) meg, ha a visszatérítés is kölcsönösen megtörténik. Ebből következően csak az a fél követelheti eredményesen a neki visszajáró szolgáltatást, aki a maga részéről is képes és kész az általa kapott szolgáltatás visszatérítésére. Ez tekintendő ugyanis a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelő joggyakorlásnak (Ptk. 4. § (1) bekezdés).

Tehát, ha az adós, mint felperes által előterjesztett kifejezett kérelem esetén ezt a megoldást alkalmazza a bíróság, akkor a bank rögtön jogosult lesz az általa folyósított kölcsön és annak meghatározott mértékű, álláspontunk szerint jegybanki alapkamatának követelésére, ha az adós pedig ezt nem tudja rögtön visszafizetni, akkor ez a megoldási mód a kifejezett adósi kérelem ellenére nyilvánvalóan nem alkalmazható. Természetesen, ha már a részünkre folyósított kölcsönt és annak jegybanki alapkamatát a bank részére visszafizettük, akkor ez a rendezési mód nem jelent a részünkre problémát.

A határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítás, mint megoldási lehetőség olyan esetekben jelent alkalmas eszközt a bíróságok számára, amikor sem az eredeti állapot helyreállítása sem a szerződés érvényessé tétele nem alkalmazható, mint elsődleges rendezési mód. Ilyen esetekben a bíróság a hatályossá nyilvánítással voltaképpen elismeri a bekövetkezett tényhelyzetet és a jövőre nézve rendezi a felek jogviszonyát. Ez a megoldási mód azonban a bíróságok által ritkán alkalmazott eszköz, ezért ezt e helyütt bővebben nem is tárgyaljuk.

Lényeges tehát, hogy a deviza alapú szerződéseknél ugyan visszaállítható a szerződéskötés előtt fennállott helyzet, azonban ehhez a feleknek vissza kell adniuk azokat az összegeket egymásnak, amelyeket a deviza alapú szerződés teljesítése során kicseréltek egymással. Amennyiben ez az adós oldaláról még nem következett be (tehát a kölcsönt és annak jegybanki alapkamatait még nem fizette vissza) akkor ez rögtön esedékes lesz egy eredeti állapot helyreállítását megállapító ítélet esetén. Ezzel a fizetési kötelezettséggel tehát számolni kell egy ilyen jellegű kereseti kérelem előterjesztésénél, ha ezt nem tudjuk vállalni, akkor ez a megoldási mód részünkről nem teljesíthető.

Szeretnénk még egy, ezeknél a szerződéseknél (kölcsön, lízing egyaránt) az adósoknál gyakorta felmerülő félreértésről is szólni. Sajnálatos módon az adósok egy része – tévesen – úgy gondolja, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása azt jelenti számára, hogy nem tartozik a banknak semmivel, nem kell fizetnie semmit. Ez az álláspont nyilvánvalóan nem lehet igaz, hiszen a (kölcsön vagy lízing szerződés során folyósított összeget) nem lehet letagadni, azt tehát vissza kell fizetni, csak amennyiben a szerződés jogerős ítélet révén érvénytelennek minősül, akkor a tőkeösszeget nem az érvénytelen szerződésben meghatározott kamatokkal és egyéb költségekkel, hanem annak jegybanki alapkamataival kell visszafizetni.

Milyen költségekkel jár(hat) a bíróságon a pereskedés?

Alapszabály a bírósági eljárásokban, hogy a pervesztes fél fizeti az összes perköltséget. Amennyiben az adós indítja meg a pert a bank ellen a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt tudni kell, hogy a fentebb írtak alapján ugyan a pervesztes fél fogja megfizetni az eljárási illeték 6%-os összegét, amelynek alapja a pertárgyérték összege, de megelőlegezni mindig a felperes köteles. Ha az adós a felperes, akkor ő. A pertárgyérték összege nem más, mint a főkövetelés (pl: a folyósított kölcsön) összege költség és kamat nélkül. Ez pl: 3 millió forintos pertárgyértékkel számolva 180 ezer forintos eljárási illetéket jelent az elsőfokú eljárásban.

Ezt az összeget (az eljárási illetéket) rögtön a perindításkor (a keresetlevél benyújtásakor) ki kell fizetni kivéve, ha felperes a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően költségmentesség, ill. illetékfeljegyzési jog iránti kérelmet is előterjeszt a megfelelő nyomtatványon, és a bíróság ezen előterjesztett kérelmek közül valamelyiknek helyt ad. Tehát ezt célszerű szem előtt tartani és ezzel az összeggel számolni. A költségmentesség és az illetékfeljegyzési jog szabályait (lásd az alapfogalmak között) és azt, hogy várhatóan ki melyikre lesz jogosult, célszerű egy ügyvéddel egyeztetni perindítás előtt mindenkinek.

A II. fokú eljárásban a fellebbezés illetéke 8%, míg a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban 10%. Ha az adós az előterjesztett keresetlevelet követően meggondolja magát és legkésőbb az első tárgyaláson eláll a keresettől, akkor az eredeti illeték 10%-át kell megfizetnie, míg ha ezt az első tárgyalást követően teszi, akkor az eredeti illeték 30%-át kell megfizetni. Bővebben az alapfogalmak között a mérsékelt illeték szabályainál.

Pervesztesség esetén a vesztes fél fizeti az ellenérdekű fél ügyvédjének költségeit (munkadíj, készkiadás stb.) is. Ez lehet megbízási szerződés alapján megállapított – ha túlzott mértékű a bíróság mérsékelheti – és lehet az ügyvédi munkadíjra vonatkozó jogszabály alapján kért munkadíj is. Ennek összegét épp ezért nehéz pontosan megjelölni, de vonatkoztatási alapként pl: egy 3 millió forintos pertárgyértékkel számolva minimum 150-200 ezer forint. Jogszabály alapján pertárgy érték 5%-a és kivétel nélkül mindig ezt állapította meg ezekben a perekben a bíróság.

De nagyon lényeges szabály, hogy a költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog – függetlenül attól, hogy melyik illeti meg az adóst – nem érinti pervesztesség esetén az ellenfél javára megítélt perköltséget, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét.

Ezen kívül bizonyos speciális esetekben felmerülhet szakértő kirendelésének és tanúk meghallgatásának lehetősége is ennek költsége attól függ, hogy pl: minek a bizonyítására kell kirendelni a szakértőt, de ezekben a perekben ez nem jellemző.

Milyen költségekre lehet számítani az eljáró ügyvéd részéről?

Első lépésként egy személyes konzultációt követően az ügyvédnek át kell tanulmányozni a szerződést és az ahhoz kapcsolódó összes többi egyéb iratot, (általános szerződési feltételek, mellékletek, szerződésmódosítás stb.) majd ki kell számolnia az Ön törlesztésének, ill. tartozásának semmisség esetére vetített összegét.

Ezt követően fel kell venni a kölcsönt folyósító bankkal a kapcsolatot és meg kell próbálni a peren kívüli megegyezést, megállapodást és elszámolást létrehozni, és a törzskönyvet (amennyiben a bank azt már nem jogszerűen tartja magánál) visszakövetelni. Ezeknek az ügyvédi tevékenységeknek a költsége indulásként minimálisan 40-50 ezer forint, (függ attól is, hogy pl. hány levélváltás van a bankkal) de vannak olyan ügyvédek, ill. ügyvédi irodák ahol ezeknek az ügyvédi tevékenységeknek a díja a fenti összeg többszörösére rúghat. Van olyan iroda, ahol a személyes egyeztetéstől a szerződés áttanulmányozásáig vagy a banknak küldött levél megírásáig stb. mindenre külön tarifa van.

Ezt követően, amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, akkor az ügyvédnek a perindítás első lépéseként keresetlevelet kell írnia a szerződés érvénytelenségének megállapítása céljából. Ez jellemzően szintén 30-50 ezer forint minimálisan, de természetesen itt is előfordul ennek a többszöröse is. A tárgyalásokon való részvétel költsége 20-50 ezer forint tárgyalásonként, amely összeg attól is függ, hogy az ügyvédnek helyben kell tárgyalnia vagy épp ellenkezőleg egy vidéki ügyvédnek a fővárosba kell utaznia vagy fordítva.

Ha fellebbezésre kerül sor az ügyvédi munkadíj (pl: a fellebbezés megírásának munkadíja) jellemzően csökken az első fokú eljárásba kifizetett költségekhez képest (jogszabály szerinti munkadíj számítás esetén a fele), de a tárgyalási és utazási költségek természetesen nem csökkennek az első fokú eljárás során fizetett 20-50 ezer forintos összegekhez képest.

Hogyan tovább a Kúria 2/2014. PJE határozata és a devizahiteles törvény elfogadása után?

Általánosságban tényként szögezhetjük le, hogy a Kúria 2014. június 16. napján meghozott 2/2014. PJE határozata, majd az azt követően 2014. július 4. napján elfogadott devizahitelesek megsegítését célzó törvény nagymértékben lecsökkentette, megnyirbálta az adósok munícióit a pénzintézetekkel szemben.

Az így kialakult helyzetnek „köszönhetően” ugyanis a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb semmisséget, azaz érvénytelenséget okozó hibát, szerződésbeli hiányosságot lehet mostantól a kereseti kérelmekben megjelölni, ill. a még folyamatban lévő azon perekben, amelyeknek részben vagy egészben tárgya az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás, mint kereseti jogcím, ott hivatalból kötelező felfüggeszteni a bíróságnak ezeket a folyamatban lévő pereket. Márpedig nem igazán van olyan szerződés és ez alapján olyan – az adós részéről indított – kereset, ahol a kereseti kérelmek között az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás, mint érvénytelenségre vezető ok ne szerepelne.

A felfüggesztés természetesen vonatkozik mindazon végrehajtás megszüntetési és korlátozási perekre is, amelyekben a fogyasztó a szerződéses kikötések érvénytelenségét állítja.

A devizaalapú autóhitel szerződések esetében a kevesebb muníció konkrétan azt jelenti, hogy amit a „Szerződés megtámadásának és felmondásának szempontjai” menüpontban részletes magyarázattal egybekötve leírtunk, az a fenti törvény hatálybalépését követően több helyen is módosul, „kvázi” kiesik a keresetlevélben korábban szereplő kereseti kérelmek közül. Ez lényegét tekintve a következőket eredményezi:

A fentebb hivatkozott menüpontban részletesen bemutattuk, hogy a Hpt.-nek (a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek) a szerződéskötéskor hatályos szabályai, rendelkezései között milyen jelentőséggel bírtak a 213. § (1) bekezdés a) b) c) d) e) pontjai a pénzintézetekkel kötött szerződések megtámadásának szempontjain belül.

Azonban a Kúria fenti döntése és az ugyancsak fentebb hivatkozott devizahitelesek megsegítését célzó törvény ezen 213. § (1) bekezdés a) b) c) d) e) pontjai közül gyakorlatilag kiemelte a b) c) d) pontokat, mivel a deviza alapú szerződésnek az árfolyamrésre és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit, ezeknek a jogszabályhelyeknek a rendelkezéseire alapítva lehetett támadni.

Így gyakorlatilag a szerződés teljes érvénytelenségét eredményezhető szerződésbeli hiányosságok között maradt az alaki hiba miatti érvénytelenség (persze, ahogy azt már korábban is írtuk az egyes bíróságok ezt, ill. ennek a hibának a jogkövetkezményeit eltérően értelmezhetik) valamint kétséges, hogy megmaradtak-e a 6/2013. PJE határozat lentebb idézett indokolásában vastagon kiemelt maradék jogcímek:

„A Hpt. 213. § (1) bekezdése értelmében az a)-g) pontoknak nem megfelelő tartalmú szerződés semmis. E felsorolásban vannak olyan pontok, amelyek az egész szerződés érvénytelenségét eredményezhetik, például, ha a szerződés tárgya, a THM mértéke, illetve a törlesztőrészletek nagysága nincs a szerződésben rögzítve. Más pontok, így pl. a d) pont részleges érvénytelenséget eredményez, mivel a törvényi követelményeknek nem megfelelő tartalmú szerződéses rendelkezések a szerződés jól körülhatárolható részét érintik.”

Jelenleg azonban még kérdéses, hogy a szerződés tárgya, azaz a 213 § (1) bekezdés a) pontja, továbbá a törlesztőrészletek nagysága, összege, azaz a 213 § e) pontja továbbra is támadható maradt-e, vagy ezeket a pontokat is „kiiktatta” a megszavazott törvény, mivel olyan álláspont is ismeretes, hogy ezeknél a pontoknál is alkalmazható az MNB hivatalos deviza árfolyama és így meghatározhatóvá válik mind a szerződés tárgya, mind pedig az összege.

Amennyiben a bírói gyakorlat valóban így fog eljárni, akkor kijelenthetjük, hogy az alaki hibán kívül (amelynek bírói megítélése, és alkalmazott jogkövetkezménye sajnos szintén nem egységes) gyakorlatilag semmi nem maradt a Hpt. fenti jogszabályhelyeire alapított kereseti kérelmekből, és így a deviza alapú autóhitelek esetében az ezen jogszabályhelyekre alapított keresettel nem lehet majd elérni a szerződés teljes érvénytelenségét és annak következményeként az eredeti állapot helyreállítását, mint elsődleges eredményt.

Márpedig álláspontom szerint ezeknél a típusú szerződéseknél továbbra is a teljes érvénytelenség megállapítása az igazi – az adós számára legkedvezőbb – eredmény, hiszen ellentétben a devizaalapú lakásszerződésekkel itt a fő cél a szerződés teljes érvénytelenségének bírói ítéletben történő kimondása, és annak jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítása.

Így a magam részéről továbbra is teljes mértékben egyetértek a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2013. december 9. napján, a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatos elvi kérdésekről megtartott szakmai tanácskozáson elfogadott álláspontjával:

„Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, a legtöbb esetben igaz, hogy az eredeti állapot helyreállítása az adósnak nem érdeke, mert ez esetben a tartozást azonnal egy összegben kell visszafizetnie. Ha azonban a deviza alapú kölcsönszerződés alapján hosszú éveken át a törlesztés megtörtént, és már csak 1-2 év van hátra, az adósnak érdeke lehet az érvénytelen szerződés alapján az eredeti állapot helyreállítása és az ennek megfelelő elszámolás. Ez esetben ugyanis előfordulhat, hogy az éveken át teljesített törlesztéssel a tőke összege és a késedelmi kamat is már megfizetésre került, vagy abból már csak akkora összeg van hátra, amit az adós képes egy összegben teljesíteni. A kérdés ezért inkább az, hogy az eredeti állapot helyreállítása a tartós jogviszonyt eredményező deviza alapú kölcsönszerződések esetén ténylegesen megvalósulhat-e.”

Hiszen a fentebb hivatkozott 6/2013. PJE szellemiségét, és a Fővárosi Ítélőtábla fentebb idézett álláspontjában megfogalmazottakat szem előtt tartva az adósok érdekének éppen, hogy más megoldási mód felel meg egy 20-25 évre felvett deviza alapú lakás kölcsönszerződés esetében és más megoldási mód felel meg egy 5-10 éves futamidejű deviza alapú autó kölcsönszerződés esetében.

Nyilvánvaló ugyanis, hogy mivel a deviza alapú autóhitel szerződések esetén az adósok túlnyomó része már jellemzően visszafizette a részére folyósított hitel, ill. kölcsön teljes összegét és annak jegybanki alapkamatait is, így a szerződés teljes érvénytelenné nyilvánítása esetén nem ütközik akadályba az eredeti állapot helyreállításának, mint megoldási módnak a bíróság által történő alkalmazása.

Ugyanakkor új támadási pont, új jogcím lehet ezeknél a szerződéseknél a szerződési feltételek tisztességtelensége, ahogy azt a Kúria fenti döntése több helyen is kiemelte, mint pl. az alábbiakban hivatkozottak szerint:

„Abban az esetben, ha a szerződés szövegéből és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatásból egyértelműen felismerhető volt az „átlagos fogyasztó” mércéjén keresztül megítélt konkrét fogyasztó számára, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, a vizsgált kikötés tisztességtelenségét a Ptk. 209. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem lehet megállapítani.

Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma). Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.

A nem megfelelő tájékoztatás tényét és azt, hogy ennek következtében a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése számára nem volt világos és érthető, a fogyasztónak kell bizonyítania.”

Tehát ezt bizonyítani is tudni kell, ezért alaposan át kell gondolni, hogy amennyiben pl. valóban ilyen tájékoztatást kaptunk, akkor azt miként tudjuk bizonyítani: ki volt velünk a kereskedésben, amikor ezt az információt közölték velünk, ki volt az, aki konkrétan közölte, pontosan mit is tartalmazott ez az információ, a szerződés és az Ászf megbeszélése során pontosan mit is kérdeztünk, és arra nekünk mit feleltek stb.

Amennyiben viszont a szerződési feltételek tisztességtelensége lesz a jövőben a kereset alapja akkor ezek a keresetek elsőfokon már a törvényszékek és nem a járásbíróságok hatáskörébe tartoznak.

Természetesen azt továbbra is mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a részben megváltozott feltételek miatt megindítja-e a peres eljárást a pénzintézettel szemben vagy nem, ill. hogy megvárja-e az előreláthatólag még az idei évben megalkotásra kerülő további kormányzati döntéseket, ill. kivár a Kúria fenti jogegységi határozata és az azt követően elfogadott törvény hatálybalépését követően kialakult bírói gyakorlatra.

Hiszen nem titok, hogy az országgyűlés őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépések várhatók. Akkor kerülhet sor az elszámolási szabályok végleges rögzítése mellett az egyéb anyagi jogi kérdések és jogkövetkezmények meghatározására is. Továbbá az is ismert, hogy a Kúria az év végére tervezi újabb állásfoglalás kiadását, amely azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók az érvénytelen kölcsönszerződés esetén.